Vissza a tartalomjegyzékhez


Molotov és fekália

Tisztelt Szerkesztőség!

Csak azon csodálkozom, hogy vannak, akik beveszik a sok politikai szöveget, hogy akik 23-án az utcán voltak, másra készültek, mint ami végül történt. Utólag pedig sokan feljelentik a rendőröket, hogy ez meg az történt velük. Ez olyan, mintha valaki bemenne a medencébe, és utána azon háborog, hogy vizes lett. A mi családunkat nem lőtték le gumilövedékkel, nem ütöttek meg gumibottal, fel sem szólítottak semmire sem. Persze mi nem a Kossuth térre mentünk balhét nézegetni, hanem a tóparton sétáltunk a gyerekeinkkel.
Ott kint a tér szónokai közül az elmúlt hetekben szinte mindenki arról igyekszik meggyőzni minket, hogy ők a nép. És akkor mi, akik igyekszünk normálisan élni, akik könnygáz helyett a friss levegőt szívjuk szívesen, akik elfogadtuk, hogy lesz néhány nehezebb évünk, de tudjuk, hogy ez a vetés időszaka, és bizalommal készülünk az aratásra, mi kik vagyunk? Meggyőződésem, hogy a nagyon nagy többség nem azért nem ment ki a térre, mert fél, hanem egyszerűen azért, mert nem ért egyet azzal, ami ott folyik hetek óta.

Specht József
Budapest