Gazsó József
Bundesliga: A nagy hátraarc

Ellentmondásos folyamatok zajlanak a német fociban. Miközben a válogatott a nyáron meggyőző játékkal szerzett bronzérmet a hazai rendezésű világbajnokságon, klubszinten valami nagyon nem stimmel a németeknél. A bajnokság színvonala már messze elmarad a nívós nyugati ligákétól, és a válogatottban jól szereplő játékosok sem képesek maradandót alkotni klubcsapataikban.

A ’80-as évek kezdetén kevés kétség volt afelől, hogy a Bundesliga a legerősebb bajnokság széles e világon. Mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint az európai kupákban való részvétel. Németország rendre a legtöbb csapatot delegálta a nemzetközi sorozatokba. Bár a BEK-et többnyire az angol csapatok uralták, de egyetlen német csapat ellen sem mehettek biztosra akkoriban az ellenfelek. Az 1979/80-as UEFA-kupa negyeddöntőjében például öt csapat is német volt, és egészen elképesztő, hogy közülük négyen be is jutottak az elődöntőbe. Olaszországban a ’80-as évek elején feloldották a külföldi játékosok leigazolása ellen szabott tiltást, és a klubok is elkezdtek üzleti alapokon működni. Ez nagymértékben befolyásolta a következő bő egy évtizedet. A Bundesliga ezután már csak a Serie A mögött helyezkedhetett el az UEFA-bajnokságok pontozásos rangsorolásán, amelyben rengeteg szempontot vesznek figyelembe az UEFA szakértői. A nézők kiszolgálása, az utánpótlás helyzete, a biztonság, és még rengeteg ennél apróbb dolog kerül górcső alá, melyeket pontozással minősítenek, szigorúan szakmai szempontok alapján.
A korai ’90-es években, először a futballtörténelemben, a Bundesliga hirtelen kikerült az első három legjobb bajnokság közül. Rémálom volt ez a németeknek. A ’96-os illetve ’97-es szezonban a Bayern München, a Schalke 04 és a Borussia Dortmund által aratott nemzetközi sikerek nyomán joggal gondolták a szurkolók, hogy bajnokságuk leminősítése csupán átmeneti kisiklás - ám tévedniük kellett, mert a lecsúszás nem fejeződött be. Míg a többi nagy nyugati bajnokságba egyre jelentősebb tőke áramlik, addig a németek mintha megragadtak volna az ezredfordulókor tapasztalt szintjükön. Szinte már ahhoz is radikális változások szükségeltetnének az elemzők szerint, hogy egyáltalán tartani tudja a lépést a Bundesliga a francia, angol, spanyol illetve olasz bajnokságokkal.
A régi szép időket jócskán feledtetve a 2003/04-es UEFA-sorozatban olyan - futballtérképen igencsak kis pontoknak bizonyuló - csapatok búcsúztatták az egész német küldöttséget, mint a francia Sochaux, a cseh Teplice, az ukrán Dnipro, a dán Brondby vagy a lengyel Wielkopolski Grodzisk. A következő évben belga és ukrán csapatok jelentették a németek számára a stoptáblát. Minden jel arra mutat, hogy az idei kiírásban is a korábban kitaposott ösvényen haladnak a bundesligás klubok. A Hertha már korábban elvérzett a dán Odense ellen, akárcsak a Schalke a francia Nancy ellen. „A német klubok többségének már az nagy nehézséget okoz, hogy kvalifikálják magukat valamelyik nemzetközi kupába. Az pedig elszomorító, hogy bejutás esetén is csak epizódszerepre képesek” - vélekedik Thomas Berthold (kis képünkön), korábbi német válogatott. Szerinte már annak is örülni kell, ha a Werder és a Bayern megéli a BL tavaszi mérkőzéseit. Sajnos észre kell venni, hogy szavaiból nem a pesszimizmus, hanem a realizmus tükröződik.

Érdekes, hogy Románia három nemzetközi porondon szereplő klubja (Rapid, Dinamo, Steaua) már kétszer annyi pontot szerzett nemzetük számára az idei szezonban, mint a németek öt csapata. Kár lenne azt hinni, hogy ez csak egy szezonbéli mázli. Románia huszonöt helyet ugorva az utóbbi három évben jelenleg a hetedik a ranglistán. A németeknél nem múlt el még a veszély, ugyanis ha idén újra ismétlik a rossz formájukat a nemzetközi porondon, akkor tovább csúsznak a ponttáblázaton. S hogy miért is olyan fontos dolog ez? Azért, mert egy szint alatt már csak egy német klub juthat egyenes ágon a BL főtáblájára, a második helyezettnek selejtezőt kell játszania. Ez az állapot a 2008-as szezonra be is következhet, ha nem történik változás a Bundesligában.
Felbecsülhetetlen értékvesztés következne be a német fociban egy esetleges alacsonyabb szintre sorolás esetén, ami nem tenne jót az amúgy sem rózsás anyagi helyzetű kluboknak, sem a szövetségnek. Persze nekünk, magyaroknak, még ez a színvonal is csak elérhetetlen álom.