Munkatársunktól
Az elfogadottság pénzbe kerül
Interjú Német Lászlóval, a püspöki kar új titkárával
Német László 2006. augusztus 1-jétől látja el Veres András utódjaként a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkári tisztségét. Az új titkár tagja a verbita szerzetesrendnek, missziósként járta a világot, élt többek között Rómában, a Fülöp-szigeteken és Ausztriában, 2004-ben települt Magyarországra. Missziós elkötelezettsége összecseng a 2007-ben Magyarországra tervezett katolikus Városmisszió programjával.
Német LászlóÖn szerint hogyan sikerült az egyházi ingatlanok ügyének rendezése hazánkban?
- A második világháború utáni magyar kormány megfosztotta a katolikus egyházat minden olyan gazdasági lehetőségétől, amely szabaddá tette volna a működését. A rendezés felé 1990-ben a vallásszabadságról szóló törvény volt az első lépés, és ennek egy logikus következménye volt a Szentszékkel kötött egyezmény. A katolikus egyház egyébként nem kapott vissza semmiféle termelőeszközt, nem kaptunk forrásokat, amelyek az általunk visszaigényelt intézményeknek a működését garantálták volna. Függetlenül ettől örültünk, hogy újból elkezdhettünk részt venni a fiatalok nevelésében, az ország szociális életében. Az intézmények működéséhez azonban kellenek anyagi források. A visszajuttatott épületek többsége annyira le volt robbanva, hogy nehéz milliárdok kellettek a helyreállításukhoz.
A rendszerváltás idején a katolikus egyházban volt egy várakozás, hogyha visszakapja az anyagi javait, akkor lehetősége nyílik társadalmi súlyának és befolyásának visszaszerzésére is. Ön szerint sikerült ezeket a célokat megvalósítaniuk?
- Az elmúlt tizenhat évben sok minden nem úgy történt, ahogyan vártuk. Abban a tekintetben, hogy az általunk hirdetett értékeket érvényesíteni is tudjuk, jelenleg sokkal nehezebb helyzetben vagyunk, mint a korábbi évszázadokban. Másik részről az embert akkor tisztelik, ha megmutatja, hogy mi és ki. A katolikus egyháznak hatalmas kihívást jelent, hogy úgy mutassa be magát a magyar társadalomnak, hogy azt az emberek el tudják fogadni.
Mi a véleménye az SZDSZ azon felvetéséről, hogy az egyházak tartsák el papjaikat?
- Ha a Magyar Állam visszaadja azt, ami a miénk volt, amit az évszázadok folyamán kaptunk, és nem loptunk, akkor leülhetünk arról beszélni, hogy akarunk-e más támogatást. Ha mindent vissza kellene adnia az államnak, az többe kerülne a magyar adófizetőknek, mint amennyibe a vatikáni szerződésben vállalt állami kötelezettségek kerülnek.
Önök szükségesnek tartják-e a vatikáni szerződés módosítását?
- Nem zárkózunk el ettől, de ennek megvan a hivatalos módja. A szerződésben meg van nevezve egy úgynevezett egyeztető bizottság, amely ennek fóruma. Ez a bizottság két éve nem ülésezett, ugyanis a mostani kormány minden lehető módon elkerüli azon kötelezettségét, hogy kinevezze a bizottság tagjait. Erdő Péter bíboros úr már személyesen is többször kérte Hiller István miniszter urat, hogy lépjen az ügyben. De egyébként sem a pénz a legfontosabb, hanem az elvek, amik mögötte vannak. Számunkra a szerződés alapgondolata a legfontosabb, nevezetesen az egyház szabad működése.
Mi a katolikus egyház küldetése a mai Magyarországon?
- A magyarországi egyház által megörökölt struktúrát, plébániákat, egyházmegyéket, iskolákat és más intézményeket továbbra is fenntartjuk. Egyik célunk ezek megreformálása, ami nem kis feladat. De az igazi egyházi küldetést az evangélizáció jelenti. Ezt kell megragadnunk, és az adott ország - esetünkben Magyarország - adottságaihoz és lakóihoz alakítanunk.
