Kovács Klára
Bércsökkenés, demonstrációk, elbocsátások
Konvergenciaprogram a hétköznapokban

Abban minden szakértő egyetért, hogy jövőre csökkennek a reálbérek, csupán az a kérdés, milyen mértékben. Az elsődleges kárvallott a közszféra, ahol a bérek befagyasztását tervezik. A szakszervezetek újabb demonstrációkat fontolgatnak.

Fotó: S.L.

A napokban elkezdődött a szakmai vita a jövő évi bérek alakulásáról. A kormány javaslata szerint 6-6,5 százalékkal emelkedhetnének a bérek a versenyszférában, a közalkalmazottak körében viszont 0 százalékkal. Ez, figyelembe véve a várható 6 százalék körüli inflációt, legalább 4 százalékkal vetné vissza a reálbéreket a vállalatoknál dolgozók körében, azok viszont, akik az állami szférában állnak alkalmazásban, ennél lényegesebben, akár 10 százalékkal kevesebb fizetést vihetnének haza az idei béreikhez képest. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói és munkaadói oldalt képviselő szervezetei nem fogadják el a kormány javaslatait. „Tudomásul vesszük, hogy szükség van az államháztartás rendbetételére, és ebben a társadalom minden rétegének ki kell vennie a részét, áldozatot kell vállalnia, azonban ez a mértékű reálbércsökkenés nem indokolt és nem elfogadható - mondta lapunknak Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, majd hozzátette: - Úgy véljük, hogy ha megvalósulnának a kormány tervei, azzal próbára tennék a társadalom teherbíró képességét. Eddig többnyire csak politikai indíttatású demonstrációk voltak az utcákon, de félő, hogy egyre inkább a szociális elégedetlenség viszi majd ki az embereket. A kormány felelőssége, hogy figyeljen arra, hogy a konvergenciaprogram teljesítése érdekében hozott lépések veszélyeztetik-e a társadalmi egyensúlyt.”
A kiigazító csomag bérekre vonatkozó hatása valószínűleg a közszférában dolgozókat érintené hátrányosabban. A kormány ugyanis 0 százalékos emelést ajánl jövőre, tehát gyakorlatilag befagyasztaná a béreket. „Ez elfogadhatatlan, nem tekintjük tárgyalási alapnak - szögezte le Szabó Endre -, hiszen ez akár 9-10 százalékos reálbércsökkenést jelentene az érintetteknek. Hasonló visszaesés 1995-ben volt a Bokros-csomag hatásaként, ám most merőben más helyzetben van az ország. Nem is beszélve arról, hogy a kormány a közigazgatásból 15 ezer főt, a pedagógusi pályáról pedig mintegy 10 ezer főt bocsátana el, így a rendszerben maradóknak több munkát kellene elvégezniük lényegesen kevesebb pénzért.”
A 4 százalékos reálbércsökkenés egy átlagosnak mondható nettó 110 ezer forintos fizetés esetén 4500-5000 forintos mínuszt jelentene, de egy kétkeresős család esetében ez a 10 ezer forintot is meghaladhatná. Szabó Endre utalt az egyéb intézkedések negatív hatásaira is, úgymint a vizitdíj, a kórházi tartózkodási díj vagy a tanárok számára a plusz két óra munka, amely miatt 5-10 ezer forinttal kevesebbet kapnak havonta.
A csomag hatásai elsősorban azt az egymillió embert érintik komolyan, akik most is a létminimum határán élnek, de arra a 2 millió honfitársunkra is hatással lesz, akik a megélhetési küszöbön, minimálbérből vagy e körüli összegből gazdálkodnak.
„A munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek megegyeztek abban - mondta Szabó Endre -, hogy ha november elejéig nem kapnak megfelelő javaslatot az állam részéről, keresik a megfelelő nyomásgyakorlás módját. Azaz demonstrációk, sztrájkok, munkabeszüntetések várhatók.”