Munkatársunktól
Szerbia szavazott
Új alkotmány – a tét Koszovó és a Vajdaság megtartása

Szerbiában a hétvégén tartottak népszavazást az új alkotmányról. Milosevics nevét egyre kevesebbet emlegették a világsajtóban, most mégis egy kicsit kísértett, hiszen az immár teljesen önálló Szerbiában új alkotmányt fogadtak el az egykori hírhedt vezető által kidolgoztatott helyett.

A szavazás jelentősége nagy volt, hiszen ezzel az ország jogilag is le tudott zárni egy fejezetet a Milosevics-éra után; az idén már Montenegró nélkül álló államszövetség eddigi alaptörvénye finoman fogalmazva is elavult volt. Montenegró kiválása után különösen fontos lett, hogy az immár teljesen önálló Szerbia ne veszítsen több területet. Ezért is indult meg az új alapokmány kidolgozása, amiről Magyarországon csak elvétve lehetett hallani. Mindenesetre a szerb politikai erők szerették volna minél hamarabb rendezni a területi kérdéseket is.
Jelenleg két területet érintett a mostani szavazás, Koszovót és a Vajdaságot. Mindkét területen jelentős számú kisebbség él.
A szerb választók elfogadták a függetlenné vált ország új alkotmányát. A múlt szombaton és vasárnap rendezett népszavazáson a bejegyzett választópolgárok 53,3 százaléka vett részt, s a bejegyzett választók 51,4 százaléka voksolt igennel az új alaptörvényre. Fontos volt az érvényesség és a részvételi arány is, hiszen a bejegyzett választók 50 százalékának és plusz egy főnek kellett igennel szavaznia, hogy a történelmi pillanat elérkezzen.
Jellemző a szerb politikusok első nyilatkozataira, hogy nem az új jogi helyzetnek örültek, hanem a területi egység megőrzésének. Kostunica kormányfő egyenesen történelmi, Szerbia számára új kezdetet jelentő eseményként nyilatkozott az eredményről, de egyúttal világossá tette: országa most is megmutatta, hogy meg kívánja őrizni területi egységét, azaz Koszovó tartomány az ország szerves részét képezi. Igaz, erről a területről nem sokan szavazhattak. Ennek nemcsak a diszkrimináció volt az oka, hanem az is, hogy a szerb állam jelenleg sem tud ellenőrzést gyakorolni a közel 90 százalékban albánok lakta területen - nem mindenki egyértelműen szerb állampolgár, aki szerb területen lakik.
Kevesebb szó esik a Vajdaságról. A magyar kisebbség ma főleg az északi területeken van többségben, de nemcsak a helyi kisebbségnek volt jó egy önállóbb közigazgatási rend, hanem a tartomány valamennyi lakójának. Az új alaptörvény elfogadása mindenesetre nem teszi egyértelművé, hogy milyen módon is kívánják az említett területek sorsát rendezni.
Borisz Tadics államfő szerint inkább az Európa felé tartó Szerbiáról döntöttek az emberek. Az új alkotmány elfogadásával nemcsak a területek rendezése volt a cél, hanem az európai normák meghonosítása és végső soron az ország európai uniós csatlakozása - nyilatkozta.
Pár nappal a szavazás után már látszik, hogy a nagyhatalmak egy kicsit más módon kívánják majd rendezni Koszovó kérdését. Az Egyesült Államok még az idén döntést vár Koszovóról, s az Európai Unió is hasonló elvárásokat támaszt. Szerb politikusok szerint az új alkotmány megszavazása új helyhatósági és parlamenti választásokat von maga után, és amíg ez nem történik meg, nem lehet dönteni Koszovóról. A nyugati nyilatkozatok ezt csak időhúzásnak minősítik, mert az előbb említett eseményeknek még csak a tervezett időpontja sem ismert.
Már most látszik, hogy az új alkotmány valóban elindíthatja Szerbiát egy új politikai berendezkedés felé - a kérdés viszont még mindig az, hogy ennek mennyire lesz területileg is részese Koszovó.