Göndör Ottó
A pusztítás folytatódik
Kurt Cobain reneszánsza

Kurt Cobain szürreális szövegvilága és neopunk rockja éppen akkor robbant be a fiatal zenerajongók világába a kilencvenes évek elején, amikorra már a tinédzsereknek végleg elege lett a jól öltözött, megkreált sztárokból. Ezt az űrt töltötte be a „freddykruegeres”, kinyúlt pulóveres, edzőcipős, csapzott hajú trió: a Nirvana. A klasszikus értelemben vett dalforma mára végképp kiveszni látszik a rockzene iparából, s talán így vált lehetségessé, hogy Kurt Cobain, a Nirvana öngyilkos frontembere ötvenmillió dolláros tavalyi bevételével az első helyre került a Forbes magazin „legjobban kereső elhunytak” listáján - megelőzve ezzel az eddigi trónbirtokos Elvis Presley-t.

Kurt Cobain 1967. február 20-án látta meg a napvilágot Don Cobain autószerelő és Wendy O’Connor titkárnő gyermekeként. Felmenői között anyai ágon számtalan zenészt és skizoid öngyilkost találunk.
Magát Kurt Cobaint boldog, mosolygós gyermekként ismerték, egészen szülei hétéves korában bekövetkezett válásáig. Saját bevallása szerint ettől fogva soha többé nem érezte magát szeretettnek, megszűnt számára a biztonság. Szülei válását követően Kurt bonyolult, antiszociális és visszahúzódó gyerekké vált, a Nirvana dalaiban megénekelt szorongásait innentől eredezteti. Tizenegy évesen Sex Pistolst, valamint a végletekig nihilista és kedélybeteg Joy Division albumait hallgatja. Provokatív graffitijei miatt számtalan alkalommal megjárja a helyi rendőrőrszobát, egy ízben pedig nyolc napra lecsukják bolti lopásért.