Hajdú Sándor
Kinek hisznek a gazdák?
Interjú Gráf Józseffel, az agrártárca vezetőjével

A Magosz újra tüntetéseket szervez Budapestre. Mi áll a tüntetés mögött: a belpolitika vagy az agrárium kérdései?
- Álláspontunk szerint a mostani tervezett akció mögött a Magosz néhány vezetőjének politikai ambíciója áll. Nincs szakmai indoka annak, hogy 2006 őszén, a betakarítás idején, az őszi munkák közepette a földekről az utcákra, terekre hívják a gazdálkodókat. Egyetértünk a Magyar Agrárkamara és a többi gazdaszervezet véleményével, miszerint hosszú évek után végre tehermentesíteni kell az agráriumot a napi politikától. Így nem tudnák eszköznek tekinteni a mezőgazdaságból élőket a politikai erők. Ezt a konszenzust szeretné most felborítani a Magosz.

Fotó: Lévay B.

A gazdák szerint a termelési, támogatási rendszer átalakítása sokakat sértő módon, titokban, előre megírt forgatókönyvek szerint zajlik.
- A támogatás az EU-ban egységes, amelyhez nyilvános pályázatok útján lehet hozzáférni. A kifizetés a vállalt kötelezettség teljesítése után történik, szigorú ellenőrzés mellett. A tervezett változtatások - mivel minden tagállamot érintenek - a dolog természeténél fogva sem folyhatnak titokban. Egyébként a Magosz tagja az EU COPA-COCEGA szervezetének, azaz van Brüsszelben képviseletük, első kézből értesülhetnek a változásokról, azokat véleményezhetik.

A vidékfejlesztési támogatási rendszernek az uniós elvárások alapján konkrét stratégia mentén kell készülnie, az érintettek mégis azt sérelmezik, hogy kimaradtak a tervezési folyamatból. Ebből mi igaz?
- Semmi. A következő hét évre szóló, csaknem háromezermilliárd forintos támogatási lehetőséget tartalmazó agrár- és vidékfejlesztési stratégiát nagyon komoly szakmai egyeztetés és társadalmi vita kísérte. Ebben mindenki megszólalhatott, vitázhatott, akinek fontos a vidék és a mezőgazdaság sorsa.
Hogyan képzeli el a jövő vidéki Magyarországát a minisztérium? Lesznek még egyéni gazdák, kis gazdaságok vagy csak nagyüzemek, nagyvállalkozók? Mit fogunk termelni majd az elkövetkezendő időben a gabonafélék mellett, helyett?
- Mindenkinek helye van a termelésben, ha azzal meg tud élni a piacon. Azaz: az EU-támogatásokban nincs különbség kicsi és nagy között. Az kétségtelen tény, hogy a verseny óriási, tehát mindenkinek el kell döntenie, hogy mivel kíván vagy tud foglalkozni. Az már most látszik, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban, a kertészeti kultúrában vannak még piaci lehetőségeink. Egy teljesen új agrártevékenység is jellemezni fogja a következő éveket, ez pedig az energianövények termesztése, konjunktúrája lesz.
Hogyan tervezik a termelési struktúraváltást, hiszen a gabonaféléket érintő intervenciós rendszert az unió nem sokáig tartja már fenn. Mi lesz utána?
- Nagyobb szerepet szánunk az állattenyésztésnek, mert ma még kedvezőtlen az aránya az agrárgazdaságban mondjuk a növénytermesztéshez képest. Könnyű belátni, hogy a megnövelt állatállománnyal segíteni lehet a növénytermesztők piaci nehézségein. Szerte Európában raktárakban állnak a takarmánynak szánt gabona- és kukoricakészletek. Nem kis részben az intervenciónak köszönhetően. A tapasztalatok bebizonyították, hogy az intervenció hosszú távon akadályozza a természetes piaci folyamatokat. A struktúraváltás sok keserűséggel, nehéz évekkel terheli meg a mezőgazdaságból élőket. Kiszolgáltatottak lesznek a politikának: aki többet, szebbet ígér, annak hisznek.
A szakma észérvei most sem hatják meg a gazdákat? Hogyan lehet konszenzus nélkül hosszú távra tervezni?
- Én bízom a szakmai hozzáértésben, és bízom az agráriumból élők józanságában. Nem lehet indulatokkal, haraggal tervezni, ide józan ész kell.