Vissza a tartalomjegyzékhez

Papp Levente
Jéghegy-csúcs
EU–orosz találkozó

Fagyos volt a hangulat a finnországi Lahtiban a múlt heti EU-csúcson, ahol Putyin orosz elnök nem írt alá szerződést az energiahordozók szabályozásáról. Az európai multik szeretnének terjeszkedni az orosz energiaiparban, de ehhez politikai biztosítékokat kérnek. Az energiabiztonság különösen fontossá vált az EU-nak, mióta az oroszok tavaly januárban váratlanul leállították az ukrán gáz szállítását.


Fotó: Reuters

Az EU energiafelhasználásának negyede Oroszországból származik, ezért a politikai ellentéteteket félretéve igyekszik Brüsszel a megegyezésre. Az orosz elnök ennek ellenére nem írta alá az EU által előkészített megállapodást a nemzetközi energiaipari beruházásokról és kereskedelemről. Az EU egyik célja, hogy egyszerűbb és biztonságosabb legyen az európai cégek számára az orosz energiaiparba történő beruházás. Hírek röppentek fel, miszerint a Deutsche Bank örömmel felvásárolná az elmúlt években - nagyrészt a Kreml háttérmunkája - által a csőd szélére juttatott orosz olajipari vállalat, a Jukosz tartozásait és idővel az egész céget. Más európai multik is befektetnének a biztos profitot kínáló iparágba, de politikai garancia és egyenlő feltételeket biztosító egyezmény nélkül ez kockázatos. Az EU azt is szerette volna elérni, hogy a huszonöt tagállam számára az oroszok egyenlő feltételekkel biztosítsanak energiát.
Az energiabiztonság azóta különösen fontos az EU számára, mióta Oroszország tavaly januárban befagyasztotta a gázszállítást Ukrajnának, és az ukránok kényszerhelyzetükben a nyugatra irányuló vezetékeket csapolták meg. Putyin elvben egyetértett az EU által képviselt egységes állásponttal, de a szerződést egyelőre nem írta alá. Az EU szeretné, ha az orosz piacon tevékenykedő európai vállalatok ugyanazokkal a feltételekkel használhatnák a kiépített vezetékeket olaj-, illetve földgázexportra, mint az orosz cégek.
Az EU-vezetők hangot adtak aggodalmuknak az orosz politikát illetően is, jelezve: bíznak abban, hogy Moszkva mindent elkövet a Kreml és Putyin elnök egyik fő kritikusa, Anna Politkovszkaja gyilkosainak kézre kerítéséért. A grúziai események is napirendre kerültek, azonban Putyin elnök leszögezte, hogy nem Oroszország gerjeszti a feszültségeket a két ország között, hanem a grúzok által megkísérelt katonai terjeszkedés a probléma forrása. A grúz kormány határozottan cáfolta az orosz elnök álláspontját. A kellemetlen politikai kérdések feszegetése után Putyin „behúzta a kéziféket”.
A találkozón Tony Blair brit miniszterelnök felvetette: Európa egyik fő feladata annak elősegítése, hogy a világ áttérjen a környezetbarát energiahordozókra épülő gazdasági modellre. Az elmúlt hónapokban az egekbe szökő olajárak ismét ráterelték a figyelmet az alternatív energiahordozókra. Az olajár jelenlegi normalizálódása miatt most kevésbé égető az energiakérdés, azonban az OPEC már a kitermelés korlátozásán fáradozik, ami áremelkedéshez vezet. Európának szüksége van az orosz földgázra és kőolajra, de egyelőre nem kap hosszú távú garanciát Putyin elnöktől - írja a BBC.