Vagyim Arisztov
Elsöpro Hullám
Szovjet erodemonstráció a forradalmárok ellen

Annak ellenére, hogy a szovjet diplomaták és titkosszolgálatok már 1956 nyarán a magyar lakosság lehetséges lázadásáról jelentettek, az október 23-án kitört felkelés mind a magyar, mind a szovjet vezetoket meglepte. Már aznap este világossá vált a magyar kormány számára, hogy saját maga nem tudja megoldani a kialakult helyzetet, hatalma megtartásához segítséget kell kérni a Szovjetuniótól.

Gero Erno, a Központi Vezetoség elso titkára nem akart a Kremltol közvetlenül segítséget kérni, inkább Andropovot kereste meg. A szovjet nagykövet viszont Lascsenko fohadnagyot, a szovjet hadsereg Különleges Hadtestének foparancsnokát riasztotta, aki felettese, Zsukov marsall utasítása nélkül nem volt hajlandó Budapestre küldeni egységeit.
A Különleges Hadtest közvetlenül Zsukov szovjet hadügyminiszternek volt alárendelve. Ezt az alakulatot 1955-ben hozták létre, miután kivonták Ausztriából a rendfenntartó haderot, és létrejött a Varsói Szerzodés. A hadtest két motorizált és két légi hadosztályt, továbbá egy sor más egységet foglalt magába, összességében hatalmas erot képviselt. A törzskar és egy ezred Székesfehérváron volt elhelyezve, Budapesten csak néhány szakasznyi szovjet katona teljesített szolgálatot. Még ’56 nyarán kidolgozták a „Hullám” tervet, aminek a keretében a Különleges Hadtest egységei bevethetoek voltak a társadalmi rend fenntartása céljából a magyar rendorség és hadsereg mellett.
A Különleges Hadtest teljes harckészültségbe helyezésérol szóló elokészíto parancs Andropov telefonhívása után egy órával érkezett Székesfehérvárra. A szovjet politikai irányítás még nem adta ki az éles parancsot, viszont az elso harckocsizó kötelékek elindultak a Kárpátokon túli katonai körzetbol Magyarország felé.
Október 23-án este Hruscsov még egyszer felhívta Gerot, és elmondta neki, hogy Moszkva kész katonai segítséget nyújtani, de ehhez a magyar kormánynak kell hivatalosan kérést intéznie a szovjet kormányhoz. Gero a felelosség elol menekülve azt válaszolta, hogy nincs lehetosége összehívni a kormányt. Ekkor ugyanis hivatalosan még Hegedus András volt a kormányfo, aki posztjáról 24-én éjjel írásban mondott le Nagy Imre javára.
A Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Hruscsov azt javasolta, vessék be a hadsereget a magyar kormány kérése nélkül. Amikor Budapesten a felkelok elfoglalták a Rádiót, és ledöntötték a Sztálin-szobrot, a szovjet kormány szavazattöbbséggel a katonai segítségnyújtás mellett döntött.
A Különleges Hadtest budapesti bevetésére 24-én érkezett meg a parancs Szokolovszkij marsalltól. Közvetlenül utána érkezett még egy parancs a Kárpátokon túli katonai körzethez tartozó és a Romániában található szovjet egységek magyarországi bevetésérol. A „Hullám” terv keretében öt hadosztályt mozgósítottak, ezek összesen 31 550 katonát, 1130 tankot és önjáró löveget, több mint 600 löveget és aknavetot, 400 páncélozott csapatszállító jármuvet és körülbelül 4000 egyéb gépjármuvet foglaltak magukba.
A szovjet hadsereg elso budapesti bevetésének fo célja az erodemonstráció volt. A vezetés kezdetben úgy gondolta, elegendo ráijeszteni a felkelokre, a magyar rendorség és hadsereg ezután önmaga is rendet tud majd teremteni. A valóságban azonban a felkelok nem ijedtek meg; már nemcsak az orosz típusú szocializmus ellen léptek fel, hanem az oroszok és a Szovjetunió képviseloi ellen is - ez lett az oka annak, hogy a Budapestre vezényelt hadtest éles tuzparancsot kapott, és eroszakkal elsöpörte a forradalmi eroket.