Csingár Edit
Tisztázatlan veszély
Halálos-e a muanyag?

Naponta szembesülünk a környezetünkbe vagy szervezetünkbe kerülo vegyi anyagokról szóló hírekkel és álhírekkel, és az áldatlan állapot enyhülését várjuk az uniós szintu szabályozás mihamarabbi elfogadásától. Kérdés, hogy valóban nagy veszélyben vagyunk-e, és a jogi szabályozás megoldást jelenthet-e a problémára.

A vegyi anyagok jövobeni szabályozásáról, azaz a REACH jogszabálytervezetrol legutóbb október közepén szavaztak az Európai Parlament képviseloi. A WWF (World Wide Fund for Nature: Természetvédelmi Világalap) és számos természetvédelmi egyesület által is támogatott program célja a vegyipar szabályozása. A regula a zöldek elképzelése szerint kötelezné a gyártókat, hogy szavatosságot vállaljanak az általuk eloállított vegyi anyagok biztonságos voltáért.
Az EU-ban 1981 óta engedélyezésre kerülo vegyi anyagokra vonatkozó szabályok szigorúbbak, a régebb óta forgalomban levo vegyi anyagok szabályozása azonban mindenképp módosításra szorul. A 21. század emberét körülvevo tárgyak nagyrészt összefüggésben állnak vegyi anyagokkal, amerikai kutatások szerint azonban ezek kiszabadulhatnak a termékbol, és a környezetet szennyezik. Közvetlenül a borön keresztül, vagy a levegobol, közvetve a tápláléklánc alsóbb lépcsoibe beépülve kerülhetnek az emberi szervezetbe a WWF szerint, ahol a borünk alatt, vagyis a zsírszövetekben raktározódhatnak.
Az elektronikai termékek, égésgátlóval kezelt ruhák, muanyag eszközök, ételdobozok, teflonedények, bútorok, és még hosszan sorolhatnánk, mi minden tartozik a veszélyforrások közé. Hozzá kell tenni, hogy a kimutatott anyagok milliomod-, billiomodgrammjairól van szó, a kutatás azonban nem terjed ki azok hatására. Az aggodalmukat kifejezok szerint éppen azért minosülnek veszélyforrásnak az ilyen vegyületek, mert nem bizonyított az ártalmatlanságuk.
A megoldást a természetvédelmi szervezetek a REACH-ben látják, mivel szerintük a gyártói felelosség állíthatja csak meg ezt a folyamatot. Bár egyáltalán nem garantálható, hogy a gyártók a kockázatot jelento vegyi anyagok helyett biztonságosabb alternatívát tudnak majd felmutatni, Pál János, a Levego Munkacsoport munkatársa úgy informált bennünket, hogy számos ilyen eset létezik már, és a vegyipar szereploi közül többen élnek is vele. Terveik szerint a nélkülözhetetlen anyagok alkalmazását továbbra is engedélyezné a törvény, ám köteleznék vagy ösztönöznék a gyártót a folyamatos kutatásra-fejlesztésre, amely lehetové tenné a vitatott anyagok mielobbi helyettesítését. Ugyanakkor a termékek felhasználói is sokat tehetnek: például természetes alapanyagú tisztítószerek, vegyszerek, légfrissítok, kozmetikumok használatával, a lakóterükben minél több zöld növény elhelyezésével, melyek csökkentik a levegoben levo vegyi anyagok mennyiségét.
A médiában megjelent hírek több esetben azt sugallták, hogy az élelmiszerek vegyszerekkel vannak tele, így a WWF élelmiszervizsgálatra irányuló akcióját néhány kutató pánikkeltésnek minosítette az elmúlt héten. Kérdésünkre Kiss Mónika, a WWF Magyarország munkatársa elmondta, hogy a kockázati tényezokre kívánták felhívni a figyelmet, ezért vizsgálták élelmiszerekben a vegyi anyagok jelenlétét, mivel ez jól megragadható. A pandamacis szervezet 116 anyagot vett górcso alá, ám elmondásuk szerint ez nem a gyártás során bekerülo anyagokat jelenti, és különösen nem a sokak által sejteni vélt E-számokat. A nyomozás brómozott égésblokkolókra, klórtartalmú növényvédo szerekre (például DDT), fluorozott vegyi anyagokra, poliklórozott bifenilekre, ftalátokra vonatkozott. A szervezet sajnálatosnak tartja, hogy az említett anyagokkal kapcsolatos döntések során eddig nem vették figyelembe a különféle vegyi anyagok kombinált, alacsony koncentrációjú, de hosszú távú szennyezo hatását. A vegyi anyagok egészségügyi hatásaira vonatkozó kutatást a WWF, a Levego Munkacsoport és a Magyar Természetvédok Szövetsége sem végzett, mert civil szervezetek nem illetékesek ilyen tevékenységet folytatni.