Szobota Zoltán
Katonadolog
Jobban már nem lehet leépíteni a fegyvereseket

Egyik nap a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége is felbukkant a Kossuth téren, sőt még egy petíciót is átadtak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárának. Hogy miért mennek rendőrök, katonák, tűzoltók, börtönőrök, határőrök és vámosok az utcára, arról Kónya Pétert, a szövetség elnökét kérdeztük.

i
Fotók: Vörös Szilárd

Miért most, és miért a Kossuth téren tüntettek a fegyveres szervek képviselői?
- Most jutottak a birtokunkba információk az állományainkat érintő tervezett megszorításokról. A helyszín kiválasztásánál pedig az volt a döntő, hogy a tiszti eskünket is a Kossuth téren tettük le. Egyébként amikor mi beadtuk a területfoglalási kérelmünket, még szó sem volt kormánybuktató tüntetésekről Budapesten. Abban bíztunk, hogy a demonstrációnk időpontjáig meg fogunk tudni állapodni a kormánnyal. Ez nem sikerült.
Hogyan jutottunk az Önök által kifogásolt problémákig? Mennyit változott a rendszerváltás óta az „erőszakszervezetek” helyzete Magyarországon?
- A rendszerváltás előtt százötvenezer fős hadserege volt hazánknak, most alig harmincezer a létszám. Ez a fajta leépítés aztán kihatott a többi rendvédelmi szervre is, természetesen nem ilyen nagy arányban. Például a schengeni csatlakozás a vámosokat és a határőröket érinti majd érzékenyen. Ugyanakkor a piramiselv nálunk fordítva működik, mert mindeközben a nagyon nagy létszámú tábornoki és ezredesi kar, illetve vezetői réteg szinte érintetlen maradt, holott semmi sem indokolja kiemelt helyzetüket ekkora végrehajtói létszám mellett.
A másik probléma, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan építik le a minket védő szociális hálót, így például ma, ha átvezényelnek valakit az egyik helyőrségből a másikba, akkor az államot abszolúte nem érdekli, hogy a költözés miatt az illető felesége elveszti a munkahelyét, a gyereke pedig az iskoláját. De amortizálták az üdültetési rendszerünket és az egészségügyi ellátásunkat is, és amit meg a veszélyességi pótlékkal művelnek, az egyenesen nevetséges. Azt kérik egy tűzoltótól, hogy havi tizenhatezer pluszért kockáztassa naponta az életét. A börtönőrök pedig bruttó 2500 forint őrzési pótlékot vihetnek haza havonta. Na, ezeken az összegeken akarnak még csökkenteni a tervezett reformok bevezetésével.
Melyik megszorítás vágta ki végleg a biztosítékot?
- A nyugdíj- és táppénzrendszerünk megszüntetése. Jelenleg 25 év szolgálat után a hivatásos állományok jogosultak a szolgálati nyugdíjra, ha például megszűnik a beosztásuk, vagy az egészségi állapotuk romlik. Ezt a lehetőséget annak ellenére akarják felszámolni, hogy közismert tény: a mi köreinkben az átlagéletkor jóval alacsonyabb az országos sztenderdnél, és elvennék tőlünk a százszázalékos táppénzt is. Kérdezem én: akkor ezentúl mivel fogják honorálni, hogy mi fegyveres szolgálatot látunk el, és az életünk árán is végre kell hajtanunk a parancsokat, miközben számos állampolgári jogunk van korlátozva?
Mennyit keresnek átlagban az Önökhöz tartozó állományok tagjai?
- A börtönőr pótlékkal, túlórával, mindennel együtt nettó 65 ezer forintból gazdálkodhat. Alapbérét tekintve egy rendőrtiszthelyettes 70-80 ezer forint között keres, és erre jönnek rá a túlmunkák díjai. Náluk egy kicsivel jobb helyzetben vannak a katonák, a vámosok és az NBH-sok.
Mivel tudná Önöket megbékíteni a kormány?
- Megítélésem szerint, ha nem emelik radikálisan a béreket, és megváltoztatják a szolgálati nyugdíj rendszerét, akkor senki nem fog menni rendőrnek, tűzoltónak, polgárvédelmisnek vagy börtönőrnek, mert ezekkel a feltételekkel vállalhatatlan a szolgálat. Sőt, nem csodálkoznék, ha annyi kollégám adná be rövid idő alatt a leszerelési kérelmét, hogy a hiányuk kezelhetetlenné válna.

Mennyire veszélyes Ön szerint, ha egy ország ennyire és ilyen szinten leépíti a fegyveres szerveit? Mennyire válunk kiszolgáltatottá egy esetleges fegyveres konfliktusban?
- A mindenkori kormányok és a parlament felelőssége, hogy meghatározzák, mennyi a biztonsághoz elegendő erő. Azt gondolom egyébként, hogy ráférne a fegyveres és védelmi testületekre egy jelentős erősítés mind az eszközök, mind az állomány, mind a költségvetés vonatkozásában.
Úgy érti, ahhoz, hogy az ország biztonsága garantálva legyen?
- Ahhoz, hogy garantáltabb legyen a biztonságunk.