Munkatársunktól
El nem kötelezettek a csúcson
Ötvenhat ország Amerika ellen

Lezárult a múlt héten Havannában zajló El Nem Kötelezett Országok 14. Kongresszusa. A csúcstalálkozón napirendre került többek között Észak-Korea és Irán nukleáris programjának létjogosultsága, az Izrael és a Hezbollah között kialakult háborús konfliktus és a fejlődő országok politikai súlyának kérdése is.

Ahmadinezsád és Lahoud libanoni elnök

A résztvevők nagy része a találkozót egymás közti konfliktusok felszámolására használta fel, például a pakisztáni elnök, Pervez Musarraf és az indiai miniszterelnök, Manmohan Singh megállapodtak, hogy folytatják a béketárgyalásokat. Más jelenlévők viszont saját, keményvonalas álláspontjukat képviselték: Észak-Korea védte nukleáris fegyverkezési programját, Szudán vezetője elutasította az ENSZ darfuri békefenntartó misszióját, és Ahmadinezsád kijelentette, hogy Iránnak joga van nukleáris energiát termelni.
A találkozó házigazdája, Fidel Castro helyett öccse, Raul vezette a konferenciát, ahol Észak-Korea második számú vezetője, Kim Dzsong Nam elmondta: „Koreának elrettentésül van szüksége nukleáris fegyverekre, hogy a Koreai-félszigeten és a régióban garantálni tudja a békét.” A vezető szerint országa „nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz, ha amerikai szankciók sújtják”.
A konferencia zárónyilatkozatában a nukleáris energiához való jogok támogatása mellett az ötvenhat jelen levő ország delegáltjai sürgették az ENSZ reformját, hogy a harmadik világbeli országok politikai súlya növekedhessen, valamint kifejezték, hogy nem támogatják a terrorizmust, viszont leszögezték, hogy az „agresszorokkal szembeni honvédő háború” nem tartozik ebbe a kategóriába. A dokumentum bírálja Izrael „törvénytelen” politikáját a palesztin területeken, és a nemrégiben történt libanoni akciókat is. Emellett „erőteljesen” elutasítják a „gonosz tengelye” kifejezést, megállapítva, hogy Amerika ezzel „más nemzeteket is stigmatizál a terror elleni háború ürügyén”.
A találkozón részt vett Kofi Annan ENSZ-főtitkár is, aki egyetértett a nyilatkozattal abban, hogy a fejlődő országok számára nagyobb mozgásteret kell biztosítani a nemzetközi politikában.

Fotó: AP