Hetek X. évfolyam, 36. szám, 2006. szeptember 08.

Az augusztus 20-ai tragikus kimenetelű vihar másnapján nyilvánosságra került egy dokumentum, amely az éghajlatváltozással járó nemzeti szintű feladatainkat taglalja. A VAHAVA (változás, hatás, válaszadás) elnevezésű kutatási program közzétevői a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai, akik 25 évre előre lefektették hazánk jövőben testet öltő klímapolitikájának alapjait. A részletekről Láng István professzort kérdeztük.

Miért hozták nyilvánosságra ilyen váratlanul tanulmányaik eredményét?
- A tragédia bekövetkezte után másnap úgy döntöttünk, hogy nem várunk szeptember közepéig, hanem egyértelművé tesszük a nagyközönség előtt, hogy a tudomány előre gondolkodott. Olyan új feladatokat fogalmaztunk meg, melyeknek egy része már a nemzeti ünnep előtt is aktuális lett volna. Újra kell értékelnünk nagyon sok mindent.
Például?
- Szabványokat, építészeti tradícióinkat, az útburkolatok kialakítását, terület- és városrendezési terveket, agrártermelési folyamatokat, mindazt, ahol a szabad ég alatt folyik valami olyan, ami gazdasági jellegű, vagy sok embert gyűjt egy helyre. Fel kell készíteni a lakosságot, hogy váratlanul jelentkező meteorológiai események vészhelyzeteket okozhatnak, és ezekben tudatosan kell cselekedni. Ez az úgynevezett klímatudatosság fontos része, melyet szeretnénk meghonosítani, és az oktatás, illetve ismeretterjesztés valamennyi szintjén megjeleníteni.
Magyarországnak eddig nem volt ilyen stratégiája?
- Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiája nem volt, és jelenleg sincs. Politikai, szakmai és társadalmi konszenzussal kell kidolgozni az előttünk álló húsz-huszonöt év feladatait, a klímaváltozásra való felkészülés ugyanis nem válhat a mindennapos politikai csatározások áldozatává.
Van ezzel kapcsolatban elfogadott nemzetközi gyakorlat?
- Általában van egy irányelv, melyet a mindenkori kormány kétévenként konkrét cselekvési tervvé alakít át. Magyarán a parlament nem dönti el tizenöt évre előre, hogy mit tesz majd a kormány. Amúgy a cselekvési terv elkészítésének szükségessége bekerült az új kormányprogramba. Mivel a végrehajtáshoz forrásokra van szükség, azt javasoltuk, hogy minden olyan programba, amely kapcsolatban van a szabad éggel, és ami az unióhoz megy jóváhagyásra, kerüljön bele az úgynevezett klímasérülékenységi vizsgálat. Ez tulajdonképpen egy meteorológiai kockázatelemzés, amely azt vizsgálja, hogy az adott projektnek milyen hatásai lesznek a természetre, a gazdaságra és a társadalomra. Amikor a magyar pályázatokat brüsszeli szakértők nézik majd át, és látják, hogy ez is szerepel a terveinkben, szerintem nagyobb eséllyel indulunk, hogy megnyerjük a pályázati pénzeket.
A mi éghajlati zónánk mire számítson a jövőt illetően?
- Erre nagyon jó modellezési eredményei vannak a magyar meteorológusoknak. Azt mondhatjuk, hogy egyelőre nem várható nagyon nagy területet érintő katasztrófa, a hőmérséklet viszont emelkedni fog, és megindul egy kiszáradási folyamat, az éves csapadékmennyiség átlaga csökken, s így a felszín alatti vízkészleteink is csökkennek. Unokáink már más világban fognak élni, és most még van idő a felkészülésre, de azt gyorsan el kell kezdeni. Az augusztus eleji heves esőzéseket és a 20-ai tragikus vihart figyelve szaporodni látszanak a változásokat jelző események. Ez még persze nem jelenti azt, hogy már itt is van a klímaváltozás, de egy figyelmeztetésként mindenképpen értékelhető: emberek, vigyázzatok!