George W. Bush második elnöki ciklusának felénél jár, vagyis még két évet
tölthet hivatalában. Az Egyesült Államok belügyein kívül, úgy tűnik, ezt az
időszakot döntően a jelenleg Irakban, Iránban, Izraelben és Libanonban zajló
események határozzák majd meg.

Bush elnök sajtótájékoztatója - Amerika nem hagyhatja cserben Irakot
Fotók: AP
Az elmúlt hétvégén az amerikai elnök egyértelművé tette: elnöksége alatt el
fogja utasítani bármiféle iraki kivonulás lehetőségét. Bár egy washingtoni
sajtótájékoztatón elismerte, hogy az amerikai csapatok Irakban állomásoztatása
„az országot pszichésen megterheli”, hozzátette: egy esetleges kivonulás óriási
hiba lenne, mivel a terroristák számára biztonságos menedékhellyé válna a
közel-keleti ország. George W. Bush szerint amennyiben az amerikai csapatokat
kivonnák Irakból, mielőtt az ország stabilizálódna, ez az Egyesült Államok
biztonságát is fenyegetné. Iraknak először képessé kell válnia arra, hogy
kormányozza és megvédje magát. „Egy cserbenhagyott Irak a Közel-Kelet szívében a
terroristák és szélsőségesek menedékhelyévé válna” - fogalmazott az elnök. Bush
hozzátette: az irakiak egy egységes országot szeretnének maguknak. „Sokat
beszélnek polgárháborúról, és természetesen foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Az
iraki vezetés eltökélt a szélsőségesek és radikálisok erőfeszítéseinek
megakadályozásában” - ismertette a jelenlegi helyzetet az elnök. Az amerikai
hadsereg ezekben a napokban is együtt dolgozik az iraki katonasággal: Bagdad
fegyveresek által megszállt területeit próbálják visszaszerezni egy közös
akcióban. A múlt hét folyamán hatszáz - már hazafelé induló - amerikai katonát
hívtak vissza az iraki főváros térségébe, hogy részt vegyenek a közös
hadműveletben.

Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a novemberi időközi választások
közeledtével a külpolitikával kapcsolatos döntések jelentősége is megnő. A
Republikánus Párt számos tagja ezért attól tart, hogy az iraki háború miatt
épphogy csak többségbe kerülhetnek majd a Szenátusban, illetve a
Képviselőházban. Néhány republikánus képviselő már csatlakozott az azonnali
kivonulást sürgető demokraták népes táborához.
Jelentős feladatok elé néz az amerikai kormány az Izrael és a Hezbollah között
kitört háború kezelésében is. Hétfőn Bush elnök bejelentette: Az Egyesült
Államok anyagilag és más módokon is támogatni fogja az ENSZ béketervét. A
Biztonsági Tanács egyik legutóbbi határozata értelmében az ENSZ tizenötezer fős,
nemzetközi hadtestet küld a térségbe. „Amerika megteszi a saját részét. Segíteni
fogunk az új, nemzetközi haderőnek logisztikai, irányítási, kommunikációs és
hírszerzési feladatokban is” - jelentette ki Bush elnök. Bush szerint a
nemzetközi békefenntartók bevetése megkönnyíti majd a régóta várt humanitárius
segélyszállítmányok célba juttatását is. Az elnök elmondta továbbá, hogy Amerika
ötvenmillió dolláros katasztrófasegélyének felét már szétosztotta az otthon
nélkül maradt libanoni emberek között.
„Amerika segít a libanoni embereknek, mert mindenki megérdemli, hogy egy szabad,
nyitott társadalomban élhessen, amely tiszteletben tartja állampolgárainak a
jogait. A Hezbollah egy radikális muzulmán fegyveres csoport, melyet Szíria és
Irán is támogat, mely országok eltökéltek abban, hogy elpusztítják Izraelt” -
kommentálta az eseményeket az amerikai államfő. „A terroristák azt szeretnék, ha
Libanon az iszlám fasizmus csatlósállamává válna, egy olyan bázissá, ahonnan
folytathatják halálos csapásaikat Izraelre. De a libanoniak világossá tették,
hogy szabadságban szeretnének élni, és most barátaikon és szövetségeseiken a
sor, hogy ehhez hozzásegítsék őket.” A másik oldalon az amerikai kormány által
garantált kölcsönökkel segítenék a Hezbollah rakétái által tönkretett izraeli
infrastruktúra helyreállítását.
Bár a legtöbb elemző szerint az amerikai vezetést csalódásként érték az izraeli
hadsereg váratlan libanoni fiaskói, az újságírók előtt George W. Bush mégis azt
mondta, hogy „idő kérdése, és a világ meglátja, hogy a Hezbollah elleni csata
mégis győzelem volt”.

Amerikai katonák iraki bevetésen