Vígh Richárd
A Bush-stratégia
A világ majd meglátja

George W. Bush második elnöki ciklusának felénél jár, vagyis még két évet tölthet hivatalában. Az Egyesült Államok belügyein kívül, úgy tűnik, ezt az időszakot döntően a jelenleg Irakban, Iránban, Izraelben és Libanonban zajló események határozzák majd meg.

Bush elnök sajtótájékoztatója - Amerika nem hagyhatja cserben Irakot
Fotók: AP

Az elmúlt hétvégén az amerikai elnök egyértelművé tette: elnöksége alatt el fogja utasítani bármiféle iraki kivonulás lehetőségét. Bár egy washingtoni sajtótájékoztatón elismerte, hogy az amerikai csapatok Irakban állomásoztatása „az országot pszichésen megterheli”, hozzátette: egy esetleges kivonulás óriási hiba lenne, mivel a terroristák számára biztonságos menedékhellyé válna a közel-keleti ország. George W. Bush szerint amennyiben az amerikai csapatokat kivonnák Irakból, mielőtt az ország stabilizálódna, ez az Egyesült Államok biztonságát is fenyegetné. Iraknak először képessé kell válnia arra, hogy kormányozza és megvédje magát. „Egy cserbenhagyott Irak a Közel-Kelet szívében a terroristák és szélsőségesek menedékhelyévé válna” - fogalmazott az elnök. Bush hozzátette: az irakiak egy egységes országot szeretnének maguknak. „Sokat beszélnek polgárháborúról, és természetesen foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Az iraki vezetés eltökélt a szélsőségesek és radikálisok erőfeszítéseinek megakadályozásában” - ismertette a jelenlegi helyzetet az elnök. Az amerikai hadsereg ezekben a napokban is együtt dolgozik az iraki katonasággal: Bagdad fegyveresek által megszállt területeit próbálják visszaszerezni egy közös akcióban. A múlt hét folyamán hatszáz - már hazafelé induló - amerikai katonát hívtak vissza az iraki főváros térségébe, hogy részt vegyenek a közös hadműveletben.

Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a novemberi időközi választások közeledtével a külpolitikával kapcsolatos döntések jelentősége is megnő. A Republikánus Párt számos tagja ezért attól tart, hogy az iraki háború miatt épphogy csak többségbe kerülhetnek majd a Szenátusban, illetve a Képviselőházban. Néhány republikánus képviselő már csatlakozott az azonnali kivonulást sürgető demokraták népes táborához.
Jelentős feladatok elé néz az amerikai kormány az Izrael és a Hezbollah között kitört háború kezelésében is. Hétfőn Bush elnök bejelentette: Az Egyesült Államok anyagilag és más módokon is támogatni fogja az ENSZ béketervét. A Biztonsági Tanács egyik legutóbbi határozata értelmében az ENSZ tizenötezer fős, nemzetközi hadtestet küld a térségbe. „Amerika megteszi a saját részét. Segíteni fogunk az új, nemzetközi haderőnek logisztikai, irányítási, kommunikációs és hírszerzési feladatokban is” - jelentette ki Bush elnök. Bush szerint a nemzetközi békefenntartók bevetése megkönnyíti majd a régóta várt humanitárius segélyszállítmányok célba juttatását is. Az elnök elmondta továbbá, hogy Amerika ötvenmillió dolláros katasztrófasegélyének felét már szétosztotta az otthon nélkül maradt libanoni emberek között.
„Amerika segít a libanoni embereknek, mert mindenki megérdemli, hogy egy szabad, nyitott társadalomban élhessen, amely tiszteletben tartja állampolgárainak a jogait. A Hezbollah egy radikális muzulmán fegyveres csoport, melyet Szíria és Irán is támogat, mely országok eltökéltek abban, hogy elpusztítják Izraelt” - kommentálta az eseményeket az amerikai államfő. „A terroristák azt szeretnék, ha Libanon az iszlám fasizmus csatlósállamává válna, egy olyan bázissá, ahonnan folytathatják halálos csapásaikat Izraelre. De a libanoniak világossá tették, hogy szabadságban szeretnének élni, és most barátaikon és szövetségeseiken a sor, hogy ehhez hozzásegítsék őket.” A másik oldalon az amerikai kormány által garantált kölcsönökkel segítenék a Hezbollah rakétái által tönkretett izraeli infrastruktúra helyreállítását.
Bár a legtöbb elemző szerint az amerikai vezetést csalódásként érték az izraeli hadsereg váratlan libanoni fiaskói, az újságírók előtt George W. Bush mégis azt mondta, hogy „idő kérdése, és a világ meglátja, hogy a Hezbollah elleni csata mégis győzelem volt”.

Amerikai katonák iraki bevetésen