Hetek X. évfolyam, 33. szám, 2006. augusztus 19.

Kisebb vihart kavart az az időjárás- jelentés, amely azt állította, hogy júliusban átlag alatti hideg lesz hazánkban. Németh Lajos, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa végül nyilvánosan bocsánatot kért, amiért „hűvös, esős nyarat” jósolt. Bár a botrány gyorsan elcsendesedett, mégis ráirányította a figyelmet erre a közhasznú, de mégsem közismert piacra.

A meteorológiai szolgálat alapfokú ellátása kontinensünkön állami közfeladat. Az adópénzek jogán minden állampolgárnak egyenlő lehetősége van arra, hogy hozzáférjen a „meteorológiai alapadatokhoz”, azaz előrejelzéseket olvasson, lásson az elkövetkezendő napok időjárásáról. A mostani vita viszont mind az állami, mind a magán meteorológiának ártott: a szakmába vetett bizalom megrendült, holott korántsem kristálygömb előtt ülő kóklerekről van szó.
Ma a magyar „időjáráspiacon” öt főszereplőt tartanak nyilván: az állami finanszírozású OMSZ-t, a Katonai Meteorológiai Szolgálatot, a Ferihegy repülésirányító állomásán működő szolgálatot, valamint két magánvállalkozást, az Aigner Szilárd és Pártai Lucia vezette Európai Meteorológiai Szolgálatot (EMSZ) és a többnyire az origo.hu-ról ismerhető ICI Interaktív Meteorológiát. A tökéletes versenytől meglehetősen távol álló szektorban nem egy feloldhatatlan ellentéttel találkozhatunk. Míg az (egyes becslések szerint évi 1,2 milliárd forintnyi) állami pénzből működő OMSZ dömpingáraival próbálja ellehetetleníteni a két másik magánszereplőt, csak kevesen kérdezik meg, hogy miért kérnek pénzt olyasmiért, amiért már egyszer fizettünk - az adó levonásakor. (Ráadásul - mint annyi minden - magántőkével ez is színvonalasabban és olcsóbban oldható meg.)

És most nézzük a „vitathatatlan” tényeket: a meteorológusok fizikusok, az időjárás-jelentés pedig úgy viszonyul a meteorológia tudományához, mint „a fogászat az orvosláshoz”. A tudomány mai állása és az alkalmazott modellek szerint pedig mintegy két hétre előre lehet bemérni a hőmérséklet és egyéb légköri változások irányát. (Elsősorban emiatt volt szakmai körökben meglepő az OMSZ extra hosszú előrejelzése.)

Amit mi két percben összefoglalva látunk az esti híradó után, azt mindennapos, komoly felkészülés előzi meg. Aigner Szilárd, a Magyar ATV hivatalos időjárásjelentés-szolgáltatója a Heteknek elmondta: a világ több pontján, naponta négyszer lefuttatnak egy globális légköri modellt, amely az egész Földet felöleli. „Náluk mindennap öt fő figyeli főmunkaidőben a hazai időjárás változásait, egy munkatársunk pedig napi 24 órában teljesít szolgálatot. Hogy este mi hangzik el a tévében, már délután kiderül” - tette hozzá.
Időjárás-előrejelzésért pedig nem csak a tévéállomások állnak sorba. A meteorológia az útvonaltervezők, valamint a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók mindennapi munkáját is támogatja. Nem feledkezhetünk meg a turizmusban „utazókról” sem, akik könnyen vád alá helyezik az „időjósokat”, ha úgy tűnik, miattuk maradnak el a vendégek.
A jelentéskészítés pedig ugyanolyan szolgáltatás, mint amikor egy étteremben felszolgálják az ételt. Az alapanyagok (értsd a modellek és a tudományos eszközök) adottak, amit pedig főzni lehet belőle, az már a szakácson múlik. Pártai Lucia meteorológus szerint „egy időjárás-jelentés attól jó, ha utána tudjuk, milyen ruhát adjunk reggel a gyerekre, mikor kezdjünk permetezni, vagy melyik tóhoz ruccanjunk le a hétvégén”. Emellett az sem hátrány, ha a bemondó inkább meteorológus, mintsem fotómodell, mert így talán az elhangzott információk is hosszabb távon ragadnak meg a közönségben. Tapasztalat ugyanis, hogy az időjárással kapcsolatosan meglehetősen szelektív a memóriánk. Hányszor hallottuk már ősz eleinktől, hogy az ő idejükben bezzeg mindig fehér volt a karácsony. Ami viszont az igazolható tényeket illeti, az elmúlt két emberöltőt tekintve legsűrűbben a 90-es években esett a hó decemberben.