Hetek X. évfolyam, 33. szám, 2006. augusztus 19.

Gazdasági bűncselekmény miatt letöltendő börtönbüntetésre ítéltek két szentesi orvost, mert csaltak az adminisztrációval, és ezáltal megrövidítették az egészségbiztosítót. Az ítélet ellen több ezren tiltakoznak.

Három év letöltendő börtönbüntetésre és 6 milliós pénzbüntetésre ítélték csalásért és okirat-hamisításért júliusban a szentesi kórház volt traumatológus főorvosát, Geönczeöl Tibort. Az OEP-vizsgálatok során kiderült ugyanis, hogy a sebészeti osztály vezetőjeként 1997 és 2001 között 173 jugoszláviai állampolgárt, főként vajdasági magyar beteget műtött meg, összesen 213 alkalommal. A főorvos ezért fizetséget, alkalmanként 500-600 német márkát fogadott el, de a kezelések költségeit sürgősségi ellátás címen számolta el az OEP-nek, amelynek ezáltal 65 millió forintos kárt okozott. A kórház volt igazgatónőjét, Kovács Ágnest másodrendű vádlottként, társtettesként ítélte el a Csongrád Megyei Bíróság. Az indoklás szerint azért, mert vezetőként tudott arról, hogy a külföldiek kórházi dokumentációi valótlan adatokat tartalmaznak, mégis továbbította azokat az OEP-nek. A volt kórházigazgatót másfél év letöltendő börtönbüntetésre, kétmillió forintos pénzbüntetésre ítélték, továbbá két évre őt is eltiltották a közügyek gyakorlásától. Ezzel jogerős, a tavalyi első fokú ítéletnél szigorúbb, sokak szerint példátlan határozat született - intézményvezetőt ilyen szinten elmarasztaló büntetésre a szakmabeliek nemigen emlékeznek. Ugyanakkor, figyelembe véve a törvény szerint kiszabható büntetést, ami ilyen esetekben öttől tíz évig, illetve kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, az ítéletek önmagukban nézve akár méltányosnak nevezhetők.
Lapunk által megkérdezett ügyvédek megerősítették: államközi egyezmény alapján a külföldi állampolgárok sürgősségi kezelését a két állam egymás között rendezi, így azok a páciensek számára térítésmentesek. Az ettől eltérő ellátások viszont térítéskötelesek. A szentesi kórházban, ahol egyébként évi 418 ezer beteget látnak el, öt év alatt 173, főként a háború sújtotta Délvidékről jövő idős embert műtöttek meg csípő- vagy térdprotézissel. Kórlapjaikra azt írták: elesett Szentesen, s a beavatkozásokat sürgősségi kezelésként számolták el az OEP-nek. A paraszolvencia tényét közvetett tanúk vallomása, illetve a főorvos bankszámláján történt változások alapján látta bizonyítottnak - igaz, csak másodfokon - a bíróság. Az igazgató, ha tudott is az ügyletekről, pénzügyileg bizonyítottan nem volt bennük érdekelt.
A két orvos szeptember végéig kapott halasztást a börtönbe vonulásra, s jogerős ítélet lévén csak a köztársasági elnök felé megindított kegyelmi kérvényükben bízhatnak. Perújrafelvétel csak meghatározott, új elem felmerülése vagy a teljes okozott kár megtérítése esetén merülhetne fel.
Az ítélet olyan felháborodást váltott ki Szentesen, hogy a polgárok nemrég aláírásgyűjtési akcióba kezdtek, amelyhez rövid idő alatt - mint azt az egyik kezdeményező, Garai Katalin óvodavezető kérdésünkre elmondta - országosan több mint ötezren csatlakoztak mind a civilek, mind az egészségügyiek részéről. A kegyelmi kérelmet tartalmazó íveket a napokban küldték el Sólyom Lászlónak. Ebben a szentesi kórház volt betegeiként, kollégáiként is kiállnak az idősödő orvosok példaértékű szakmai tevékenysége, embersége mellett. Mint leírták, igazságérzetükkel ellentétesnek, túlságosan súlyosnak tartják, hogy a doktorokat köztörvényes bűnözők közé zárják, és emberiességi alapon kérik a büntetések felfüggesztését. A szentesiek szerint egyébként nem tudni, mi lett volna az érintett vajdasági betegek sorsa, mert a Délvidéken a háború következtében akkoriban teljesen összeomlott az egészségügyi ellátás.
Információink szerint magánemberként a Kórházszövetség (KSZ), sőt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) oldaláról is sokan aláírták a kegyelmi kérelmet. A KSZ hivatalosan is kiállt egykori elnöke, az elítélt kórházigazgató Kovács Ágnes mellett. A szövetség helyettes vezetője, Varga Ferenc kérdésünkre megerősítette: tudomása szerint még nem fordult elő a magyar egészségügyben, hogy egy kórházi vezető személyi felelősségre vonása ilyen súlyos büntetéssel végződjön. A szentesi kórházban humánus ellátás zajlott - igaz, az OEP kárára, de a kórház időközben megtérítette a hiányt az egészségbiztosítónak. A másodfokú ítélettől enyhítést várt volna mindenki, mert véleményük szerint a büntetés nagysága nincs arányban az elkövetési összeggel.
Golub Iván, a KSZ elnöke politikai okokat sejtett az ügy mögött. Tudomásunk szerint feltárt hiány esetén az volt az eddigi gyakorlat, hogy az OEP utólag kifizettette a kárt az adott kórházakkal, nem pedig büntetőeljárást kezdeményezett. A szentesi kórház ellen 2001-ben, egy névtelen feljelentés, valamint az akkori egészségügyi miniszter, Mikola István jelzése nyomán indult meg az OEP-vizsgálat - nem sokkal azután, hogy az akkori igazgatót, Kovács Ágnest jelölték - majd egy évvel később meg is választották - a Kórházszövetség elnökének.