Hetek X. évfolyam, 33. szám, 2006. augusztus 19.

Akár 1000 milliárd forintos nagyságrendű összeg is hazánk rendelkezésére állhat uniós forrásokból az emberi erőforrás - így a távmunka vagy az e-learning - fejlesztésére. Simon Gábor, az MSZP Munka Világa szakcsoportjának vezetője szerint a távmunka elterjedését Magyarországon nem a pénz vagy az infrastruktúra hiánya hátráltatja, hanem egy cserére váró rossz szemlélet.

Míg Nyugat-Európában több országban is 10 százalék feletti a távmunka részesedése a munkaerőpiacon, hazánkban a becslések szerint ez csupán a 4 százalékot éri el. A kormány célja most az, hogy ezt az arányt az évtized végéig a duplájára emelje. „A távmunkát összekapcsolhatjuk a közszféra modernizációjával, például szóba jöhet a közigazgatás átalakításakor is: a megyei feladatok regionális szintűvé szervezésekor az adatrögzítő, elemző vagy éppen call centeresként dolgozó munkatársak adott esetben akár otthonról is el tudják látni a feladatkörüket” - magyarázta a Heteknek a program sokrétű felhasználhatóságát Simon Gábor szocialista képviselő.
A II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósuló emberierőforrás-fejlesztés operatív program (Emerop) a távmunkahelyek létrehozása mellett az oktatás korszerűsítését, munkaerő-piaci programokat, szakképzéseket és a távoktatást is támogatja - mondta a politikus, aki szerint a program keretében akár 1000 milliárd forint is hazánk rendelkezésére állhat, a beérkező pályázatoktól függően.

Ha ennyire nyilvánvalóak az előnyök, joggal merül fel a kérdés: miért nem terjedt el mára szélesebb körben ez a munkavégzési módszer? Nos, Simon Gábor szerint a választ nem a technikai eszközök vagy a szükséges infrastruktúra hiánya körül kell keresni. „Ez az új típusú foglakoztatás szemléletbeli váltást követel meg a dolgozótól, aki távmunkásként dolgozva projektcentrikus munkavégzésre van kényszerítve, hiszen nem azért kapja a fizetését, hogy adott időn keresztül az irodában üljön, hanem azért, hogy a rábízott feladatot időben elvégezze” - elemzi a helyzetet a képviselő azon optimista álláspontjának is hangot adva, hogy az idő múlásával egyre több cég fog rákényszerülni a váltásra.
A távmunka előnyeit taglalva a képviselő kiemelte, hogy ez a munkafajta lehetőséget kínál a munkaerőpiacon eddig kevés szerepet kapó csoportok, így például a fogyatékossággal élő emberek vagy a megváltozott munkaképességűek bekapcsolására a foglalkoztatásba. Az otthonukban dolgozókat alkalmazó cégek nemcsak költségeik csökkenéséről, de a vállalati hatékonyság növekedéséről is beszámoltak.