Bagyarik Cecília
Iszlám titok Budapesten
Nem tudhatjuk, ki hangolja a magyar társadalmat

Féltitkos iszlám társaság ülésezik havonta Budapesten, melyről néhány alapinformáción kívül semmit sem lehet megtudni. A Külügyminisztérium nyilvántartásában nem szerepelnek, ugyanakkor nyilatkozataikkal befolyásolják a közvéleményt, civil és humanitárius szervezeteket kapacitálnak, és Izrael-ellenes tüntetéseket támogatnak.

Anticionista tüntetés a Parlament előtt 2002-ben
Fotó: archív

Az Országos Sajtószolgálat útján július 24-én közzétett kiáltványában a Budapestre Akkreditált Arab Nagykövetek Tanácsa elítéli az izraeli beavatkozást Libanonban és Palesztinában, és azonnali tűzszünetet követel, továbbá segítségnyújtásra és szolidaritásra hívja fel az egész magyar társadalmat. A Külügyminisztériumban megkeresésünkre elmondták, hogy ilyen szervezet a nyilvántartásukban nincs, tehát hivatalosan nem létezik. A minisztérium munkatársa szerint félretájékoztatás történhetett az ügyben, hozzátette ugyanakkor, hogy tudnak az érintett nagykövetek rendszeres találkozóiról. Ezek után a libanoni nagykövetségen próbáltunk tájékozódni, ugyanis a huszonkét ország misszióvezetőit magában foglaló csoport rangidős vezetője a libanoni kirendeltség vezetője. Hussein Moussawi azonban nem kívánt válaszolni újságunknak a feltett kérdésekre. Pedig kíváncsiságunk csak olyan alapinformációkra terjedt volna ki, mint a szervezet létrehozásának célja, tagjai, üléseik gyakorisága, költségviselése satöbbi. Más, hasonló csoportok esetében - mint amilyen például a visegrádi négyek országai által létrehozott Nagykövetek Tanácsa - ezekhez az adatokhoz a Külügyminisztérium honlapján könnyedén hozzá lehet férni. Az iszlám nagykövetek beazonosítását illetően az iráni nagykövetségen sem jártunk több sikerrel. Ott már egyenesen azt közölték lapunkkal, hogy ilyen ügyben nem adhatnak ki információt.
A fővárosban ténykedő tanácsnak a palesztin és libanoni nép melletti szolidaritásra felszólító üzenetét elsőként a Magyar Kommunista Munkáspárt (MKMP) ifjúsági szervezete, a Baloldali Front - Kommunista Ifjúsági Szövetség (BF-KISZ), valamint a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Magyarországi Arab Közösség Egyesülete (MAKE) hallotta meg. „Állítsák meg azonnal a libanoni, valamint palesztin nép és fiatalság elleni izraeli agressziót!” címmel szervezett szolidaritási tüntetésüket a budapesti libanoni nagykövetség elé szervezték. A megmozduláson egy fiatalembert a rendőrség előállított tiltott önkényuralmi jelkép használata miatt. A rendezvény hangnemére igen jellemzőek Székely Péternek a BF-KISZ elnökének szavai: „(…) Az izraeli cionista gyilkosok több és több harcot, nyomort és pusztulást és halált hoznak Palesztinára és Libanonra”.
A magyar állam viszonyulása a kérdéshez ambivalensnek mondható. A közel-keleti válság kapcsán a Külügyminisztérium első nyilatkozata elismerte Izraelnek az önvédelemhez való jogát, később azonban nem csatlakozott azokhoz az európai uniós országokhoz - Nagy-Britanniához, Németországhoz és Csehországhoz -, amelyek megvétózták, hogy Brüsszel nyilatkozatban marasztalja el Izraelt a konfliktus miatt. A adófizetők pénzéből Magyarország eddig csupán azt a felet támogatta, ahonnan az agresszió kiindult. A Külügyi Segélyezési Keretből Libanon egyszer hat, majd további 27 millió forint támogatásból részesült.