Munkatársunktól
Élhetnének jól is
A fegyverkezés viszi el Irán mesés bevételeit

Irán az Öböl-térség második legnagyobb gazdasága Szaúd-Arábiát követoen. Exportbevételének mintegy 85 százalékát az olajszektor adja, ami a költségvetés 30-40 százaléka. Az amerikai Központi Hírszerzo Ügynökség (CIA) adatai alapján az utóbbi években az egekbe repülo olajáraknak köszönhetoen Irán 40 milliárd dollárt halmozott fel, de látható szinten ez a pénz sem hozott megoldást a munkanélküliséget és az inflációt tekintve. A lakosság egy része továbbra is kecsketartással és jó esetben gabonatermesztéssel foglalkozik. A „fekete aranyból” származó milliárdok nagy részét tömegpusztító fegyverek fejlesztésére és eloállítására fordítják.

Fotó: Szüle Krisztina

Bár a gazdaság helyzetét az olaj világpiaci ára határozza meg, a gáz és a bányászat is jelentos összeget hoz a „konyhára”. 2005-ben a nem olajból származó bevétel 12 milliárd dollár volt. Irán rendelkezik a világ legnagyobb cink- és a második legnagyobb rézkészletével. Ezen kívül jelentos - de ez idáig kiaknázatlan -, a vas-, uránium-, grafit-, magnézium-, szén- és aranykészlete.
Irán gazdasági tevékenységét nagyrészt az állam irányítja, a privát szférát kisvállalkozók, kézmuvesek, gazdálkodók alkotják. A nagy szárazság miatt jelentosen csökkent a búza-, illetve rizstermés, bár a Kaszpi-tenger mellett elterülo termoföldek értékesebbek: itt gabonaféléket, rizst, gyapotot, gyümölcsöt és teát termesztenek. A leginkább a pályakezdoket érinto munkanélküli ráta 30 százalékos, a nemrégiben megemelt minimálbér összege 160 dollár.
A külföldi tokebefektetések annak ellenére csökkennek, hogy Irán EU-orientált külgazdasági politikát folytat: az EU több milliárd euró értéku hitelt és exporthitel-garanciát nyújt Iránnak. Az egy évvel ezelott üstökösként megjelent Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök elodje, Khomeini ajatollah reformjait követve próbál - korlátozott lehetoségek között - az ország helyzetén javítani. Az amerikai Hoover Intézet szerint azonban az ultrakonzervatív elnök megválasztása és a politikai bizonytalanság miatt tavaly óta 200 milliárd dollárnyi toke menekült ki az országból, több ezer cég pedig külföldre költözött.
Irán a szigorú eloírások és megszorítások csökkentésével, visszavonásával szeretné a térségbe visszacsalogatni a külföldi befektetoket. A egységes középosztálylyal bíró közel-keleti állam gazdasága növekvo tendenciát mutat, mégis az infláció és a munkanélküliség kérdése „Damoklesz kardjaként” lebeg a modern Irán felett. Az egyik iráni hírújság júliusi számában gazdasági szakértok a közeljövoben bekövetkezo hiperinflációt prognosztizálnak.
Irán 2007 tavaszára 60 milliárd dollár bevételre számít az olajexportból. Ahmadinezsád miniszterelnök elsöpro reformokat ígért: az olajból befolyt pénzbol kész több támogatást nyújtani a szociális szolgáltatások terén, valamint olyan területekre készül befektetni, mint a gépjármualkatrészek, elektronikai eszközök gyártása, illetve a nukleáris technológia.
A Biztonsági Tanács országai és Németország június 6-án gazdasági és diplomáciai kedvezményeket ajánlott Iránnak, amennyiben a perzsa állam felhagy az urándúsítással. Teheránban augusztus végére ígértek hivatalos választ. George W. Bush amerikai elnök jelezte, nem várnak az irániak válaszára két hónapot. Az elnök korábban többször is utalt rá, hogy a válságot akár katonai eszközökkel is megoldják. A száz dollárt is elérheti egy hordó olaj ára, ha Irán beveti az olajfegyvert - fenyegetett a teheráni kormányszóvivo. Közlése szerint hazája csak végso esetben - egy atomlétesítménye elleni támadás esetén - veti be az olajfegyvert.