Németh Csillag
ENSZ helyett NATO
Helycsere a libanoni határon

Amir Perec izraeli védelmi miniszter vasárnap bejelentette, hogy Izrael kész lenne egy ideiglenes nemzetközi hadero jelenlétét elfogadni. Annak ellenére, hogy Izrael korábban szkeptikus volt a nemzetközi delegációk térségbeli tevékenységével kapcsolatban, ezúttal azonban a libanoni hadsereg gyengeségére hivatkozva támogatna egy, a NATO vezénylése alatt álló küldöttséget, amely a libanoni határ mentén állomásozna.

NATO-kontingens bevetésen
Fotó: AP

Bár a javaslat részletei még kidolgozásra várnak, a tervek szerint amerikai csapatok nem vennének részt a küldöttségben, mivel az Irakban és Afganisztánban folyó hadmuveletek lekötik az amerikai hadsereg energiáit. A hadero létszáma az amerikai média szerint tízezer és húszezer között lenne, és franciaországi vagy törökországi kontingens vezetné. A küldöttség tagjaiként Olaszország, Brazília, India és Németország merült fel. A haderon keresztül a cél az, hogy a libanoni kormány pozíciója erosödjön az országban.
Tony Blair brit miniszterelnök (képünkön) és más vezetok már követelték egy komoly hadero felállítását, amely a jelenleg Libanonban állomásozó és hatástalannak bizonyuló kétezer ENSZ-megfigyelobol álló delegációt váltaná fel.

John Bolton amerikai ENSZ-nagykövet ígéretet tett, hogy az amerikai kormány komolyan fogja venni a NATO vezette hadero lehetoségét.
Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnök (képünkön) azonban úgy véli, hogy az ENSZ-nek kellene a vezeto szerepet felvállalnia, amennyiben nemzetközi hadero felállítására kerül sor. Szinjóra egyik tanácsosa, Mohamad Chatah véleménye szerint pedig a nemzetközi hadero kérdése nem érinti a probléma lényegét, és inkább „világos megoldásokra” lenne szükség a helyzet kezelésére.

 

Szakértok és elemzok azonban nyitott kérdésnek tartják, hogy a felvetés reális megoldást hozhat-e. Véleményük szerint egy ilyen delegációnak az eredményessége a Hezbollahhal szemben attól függ, hogy milyen felhatalmazást kap, és hogy elnyeri-e a libanoni kormány támogatását a gerillák elleni küzdelemben.
A Tel Aviv-i Egyetem egyik Közel-Kelet-szakértoje szerint a terv megvalósulása idobe fog telni, ugyanis olyan helyzetrol van szó, melynek során egy „nem állami” tényezovel harcolnak egy gyenge államban. Többen úgy vélik, egy esetleges politikai megállapodás semlegesítheti a Hezbollah tevékenységét, ugyanakkor nem tudja Libanonból kiuzni a terrorszervezetet, amely mélyen beépült az ország politikai életébe.
Mark Regev külügyminiszteri szóvivo kijelentette: tisztában vannak a kihívásokkal, ugyanakkor úgy vélik, a nemzetközi közösség megértette azt, hogy milyen fontos, hogy soha ne engedjék meg ennek a szélsoséges csoportnak, hogy regionális válságot idézzen elo.
A kérdés valószínuleg napirendre kerül a szerdai római nemzetközi konferencián, amelyen a kialakult közel-keleti válsággal foglalkoznának. A résztvevo arab államok támogatnák a hatékony nemzetközi jelenlétet a térségben, de csakis a libanoniaknak megfelelo formában és összetételben. Azt azonban leszögezték, hogy a konferencián azonnali tuzszünetet szeretnének elérni, a Közel-Keletre látogató amerikai külügyminiszter ezzel szemben a „sürgos, de tartós békét” hangsúlyozta a palesztin elnökkel való találkozása során.