Gazsó József, Tóth Tamás
Magyar Olimpiai Bizottság: Változás 2006
Megvonnák a bizalmat Schmitt Páltól

Ha felelose nincs is, áldozata napokon belül születhet a Fidesz tavaszi országgyulési vereségének. Schmitt Pál, a párt alelnöke sokak számára nemkívánatossá vált a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöki székében.
A hivatalos indok Schmitt összeférhetetlensége, a tényleges feltehetoen az ellenzéki pozíciója miatt várható pénzhiány és a Budapesti Olimpia Mozgalom megalakulása.

Mélyen húzódó ellentét alakult ki a MOB-on belül: a 165 tag közül 102-en aláírták az alapszabályt módosító indítvány, ami alapján nem tölthetné be az elnöki széket olyan személy, aki egy országos párt elnöke, alelnöke vagy fotitkára, valamint ha egyéb, sokirányú elfoglaltsága olyannyira lefoglalná az idejét, hogy az a MOB gondtalan muködését veszélyeztetné. A megfogalmazás kiválóan illik Schmitt Pálra, ugyanis a kétszeres olimpiai és világbajnok párbajtorözo jelenleg a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke, továbbá európai parlamenti képviselo.
Kérdés, hogy a 2003 óta a Fidesz alelnökeként tevékenykedo, 2004 óta EP-képviselo és 2005-ben újraválasztott MOB-elnök Schmitt miért most lett nemkívánatos személy?
A „kincstári” magyarázat szerint Schmitt - politikusként - durván kampá-nyolt. „Nem kellett volna lehazaárulóznia Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. Megnyilvánulásában megsértett magánembereket, politikusokat, pártokat” - mondta a Heteknek Csötönyi Sándor, a MOB elnökségi tagja. Bár Csötönyi Schmitt barátjának tartja magát, mégis aláírta az elnök elmozdítását célzó indítványt.
Gyenesei István, a Somogyért Egyesület színeiben parlamenti mandátumot szerzo képviselo és szintén MOB-tag állítja: Schmitt félrevezette a Magyar Olimpiai Bizottságot, elnöki tekintélyét és sportolói múltját arra használta, hogy politikai szimpatizánsokat gyujtsön saját pártja számára. „Olimpiai mezben fényképeztette magát a kampányban” - szól a Schmittellenesek egyik mosolyogtató érve.
Vannak ugyanakkor ésszerubb indokok is. Gyenesei szerint Schmitt nem rejtette véka alá, hogy arra számított, a Fidesz megnyeri a 2006-os országgyulési választásokat, o maga kormányzati pozíciót kap, majd leköszön a MOB-elnökségrol. „A MOB-tagságában is elfogadható volt ez az érv, ezért türelmesen vártunk” - mondta Gyenesei. A türelem rózsát teremni volt hivatott: a gyozelmet követoen sportminiszterré avanzsáló Schmitt „talicskával hordta volna” a pénzt az olimpiai mozgalom számára.

Fotó: S. L.

A 2005-ben - a Schmitt elnöki székét megerosíto MOB-határozat idején - még toronymagasan vezeto Fidesz azonban veszített a választásokon, és innentol kezdve Schmitt megítélése is rohamos átalakuláson ment keresztül. A hivatalos indoklás most arról szólt, hogy a pártalelnöki poszt és az EP-képviseloségbol adódó heti négynapos brüsszeli tartózkodás miatt nem tudja ellátni olimpiai feladatait. A valódi ok prózaibb: a MOB-tagok nagy része úgy gondolja, irracionális lenne elvárni a szocialista-szabaddemokrata kormánytól annak a MOB-nak a hathatós anyagi támogatását, melyet a fo politikai ellenfél alelnöke vezet.
Ennél is súlyosabb probléma, hogy az üzleti világ sem támogatja Schmitt Pál személyét. „Az egyik legnagyobb baj, hogy Schmitt az üzleti világgal és a médiával is összeveszett, emiatt több jelentos szponzor - például a Mol, az OTP, vagy a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Arcadom Rt. - felbontotta a szerzodést a bizottsággal” - tájékoztatott Csötönyi. Ennek pedig az az oka, hogy Schmitt hamar összerúgta a port a tavasszal életre hívott, befolyásos üzletemberek által alapított Budapesti Olimpia Mozgalommal (BOM).
A Budapesti Értéktozsde elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila vezette BOM a 2016-os olimpia Budapesten történo megrendezésének jogát szeretné elnyerni. A mozgalom mögött álló cégek erejét mutatja, hogy néhány hét alatt 600 millió forintot gyujtöttek a célra. (Tény, hogy a MOB jelenleg mintegy 180 millió forinttal rendelkezik csupán, és a hozzáértok szerint Schmitt a heti kétnapos hazai tartózkodásai során képtelen lesz összehozni az ez évre ígért 360 milliót.)
A MOB-ból származó információink szerint Schmitt a kezdetektol fogva rossz szemmel nézte a BOM muködését, presztízsveszteségként élné meg, ha a BOM, és nem a MOB nyerné el egy budapesti olimpia jogát. Schmitt Pál ezért megtámadta a mozgalmat, feljelentette a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál, hogy a társadalmi szervezet ne használhassa az „olimpia” szót a nevében.
A kibontakozó MOB-BOM ellentét kapcsán a MOB szponzorai közül sokan átpártoltak a BOM-hoz, ami szintén nem Schmitt pozícióját erosíti. Az elnök távozását sürgetok azt szeretnék, ha a két mozgalom összefogna és együttmuködne, hiszen a BOM folyamatosan jelentos forrássokat vonhatna be az olimpiai sportágak támogatásába.
Schmitt egyéni ambíciókat sejt a leváltását szorgalmazó okmány létrejötte mögött. Sérelmezi, hogy politikai nézete miatt ilyen módon diszkriminálják, állítja, ez sem csekélyebb alkotmánysértés, mintha valakit a borszíne miatt érnek negatív hatások.
Huszonkét olimpiai bajnok nyílt levelet fogalmazott meg, melyben továbbra is kiállnak Schmitt Pál mellett.
Gémesi György, a MOB alelnöke - Gödöllo polgármestere - letunt korokat vél felfedezni a Schmitt elleni kampányban: „A MOB egyes tagjai politikai síkon támadják Schmitt Pált, pedig a MOB-nak nem kellene egyetlenegy kormánytól sem függnie. Ha a következo ciklusban más nyeri meg a választást, akkor újra le kell mondatni az olimpiai bizottság elnökét? Vissza akarnak térni az 50-es évekbe?” - tette fel a költoi kérdést Gémesi a Heteknek.
A folytatás augusztus 7-én, a MOB rendkívüli közgyulésén várható.