Gazsó József
Felejthetetlen búcsú

Nem az ünnepelt címlapsztárok lettek a példaképek a németországi vébén: Beckham, Rooney, Ronaldinho, Raúl, van Nistelrooy egyaránt nyom nélkül távozott a világversenyről. Helyettük ismeretlen fiatalok, például a magazinok számára nehezen fotózható arcú francia Ribery vagy a kimondhatatlan nevű német Schweinsteiger iskolázták le az elkényeztetett sztárokat, akik persze még javíthatnak a mérlegükön. Nem így Zinadine Zidane, akinek tíz perc hiányzott ahhoz, hogy a labdarúgás egyik legnagyobb alakjaként fejezze be a döntőt, amely egyben búcsúmérkőzése is volt. A francia kapitány azonban egy Mike Tysont idéző brutális mozdulattal lefejelte az őt sértegető olasz Materazzit, és ez csapata sorsát is megpecsételte a berlini döntőn.

Fotó: Reuters

1972. június 23-án, egy pénteki napon Smail és Malika Zidane ötödik gyermeke jött napvilágra a marseille-i kórházban, akit Zinedine Yazid Zidane-nak neveztek el. A szülők azért ezt a nevet adták fiuknak, mert a jelentése teljesen lenyűgözte őket. A zinedine arab szó jelentése ugyanis: ’a hit szépsége’, a zidane szóé pedig ’a hit növekedése’. A Yazid név pedig arra utal, hogy a család kabíliai eredetű. Zidane-ék még az ötvenes években vándoroltak át Algériából Franciaországba egy jobb élet reményében, de a helyváltoztatás ellenére mindig fontosnak tartották a gyökerekhez való ragaszkodást. Nevelése dacára Zinedine vallását nem gyakorló muszlimnak mondja magát. „Nagyon büszke vagyok a származásomra, mert rengeteg dologra megtanított - hangoztatja gyakran. - Apámon keresztül magamévá tettem azt az életszemléletet, hogy egy emigránsnak kétszer olyan keményen kell dolgoznia, hogy elismerjék, és hogy soha semmit sem szabad feladni. Így tudtam kitörni a környezetemből, és így is élek azóta is.”
Mivel Marseille La Castellane negyedében született, hamar az Olympique Marseille (OM) csapatának drukkere lett. Focizni a tehetősebb gyerekekkel ellentétben nem csapatban, hanem az utcákon kezdett. Csak nyolcévesen lett egyesületi játékos, mégpedig az US Saint-Henri nevű kölyökcsapaté. Az OM legtöbb hazai meccsére kimentek apjával, így Zinedine sorsa megpecsételődött. Tizenkettedik születésnapján labdaszedő lehetett az Olympique Marseille bajnokiján, és közelről csodálhatta meg Enzo Francescolit, akit nagy idoljának tartott, s később a fiát is Enzónak nevezte el. Az uruguayi játékos inspirálta Zinedine-t, hogy profi futballistává váljon. Bátyját követve a Septemes Sports Olympiques csapatában folytatta pályafutását. 1987-ben egy aix-en-provence-i focitáborban kiszúrta az AS Cannes tehetségkutatója. Innentől indult el egy olyan nagyszerű pályafutás, amelyet jó páran Maradona és Pelé után rangsorolnak.
Zinedine tizenöt évesen egy teljesen idegen környezetbe költözött, de szerencsére az őt befogadó Elineau család megóvta az elkallódástól. Jean Fernandez, a Cannes akkori edzője látta Zinedine-ben az elkötelezettséget és a futball iránti alázatot, ezért már korán a felnőtt keretbe rendelte. Tizenhét évesen átesett a tűzkeresztségen. A Nantes elleni bajnokin debütált a felnőttcsapatban, és lett élvonalbeli játékos. Mivel ’92-ben a Cannes kiesett az első osztályból, Zidane-nak új csapat után kellett néznie. Négy idényt focizott a Girondins csapatánál, vezérletével minden évben az UEFA-kupában indulhattak. Zidane itteni edzőjétől, Roland Courbis-tól kapta a Zizou becenevet.
Házassága is ehhez az időszakhoz köthető. 1993 óta él hűségben feleségével, a spanyol származású Veronique-kal, aki megismerkedésükkor, 1991-ben táncosnőként és modellként dolgozott. Frigyre lépésük után Zizou felesége minden idejét a családjának szentelte. Zidane pedig azóta is foggal-körömmel óvja családját a médiától. Négy gyermekük született, Enzo, Luca, Theo és Elyaz.

Időközben Zizou a francia válogatottban is debütált. Egy csehek elleni mérkőzésen csereként beállva két góljával döntetlenre alakította az eredményt. 1996-ban leigazolta őt a Juventus, ahol akárcsak francia elődje, Platini, ő is a közönség kedvence lett. Szuperkupát és világkupát nyert rögtön a bemutatkozása után, majd bajnok lett ’97-ben és ’98-ban is a zebramezesekkel. A BL-serleg utáni vágy és az új környezet csábította őt 2001 nyarán Spanyolországba, a Real Madridba. A Blancók hetvenhétmilliós rekordösszeget fizettek Zizouért a Juvénak. 2002-ben az ő csodagóljával sikerült megszereznie a Real Madridnak a BL-trófeát, így Zidane pályafutása teljessé vált, mivel időközben ’98-ban a hazai rendezésű vébén, köszönhetően neki is, Franciaország első ízben lett világbajnok. 2004-ben őt választották meg az utóbbi ötven év legjobb európai játékosának.
A FIFA háromszor választotta az Év Játékosává. ’98-ban a France Football aranylabdáját is megkapta.
A mostani, az olaszok elleni döntőben Zidane beállított egy csúcsot azáltal, hogy a nyolcadik percben bevette Buffon kapuját. Ő lett ugyanis a negyedik olyan labdarúgó a történelemben, aki két vébédöntőn is képes volt gólt szerezni. Tovább nőtt a Zidane-kultusz, egészen a hosszabbítás huszadik percéig. Akkor olyat tett Zidane több milliárd ember szeme láttára, ami nehezen tolerálható cselekedet a futballpályákon. Materazzi inzultálására válaszul mellkason fejelte az olasz bekket, ami kiállítást ért Horacio Elizondo játékvezetőnél. Nagy kérdés, hogy mi hozhatta ki a sodrából Zidane-t. A brazil Rede Globo tévé szájról olvasó szakértői szerint Materazzi kétszer is prostituáltnak nevezte Zidane nővérét, majd néhány lépés után állítólag azt mondta: „Mit akar egy olyan nigger itt kezdeni, mint te? Mindenki tudja, hogy te csak egy terrorista szajha fattya vagy. Kopj le innen!” Ez váltotta ki Zidane-ból azt a dühöt, ami tettlegességig vezette. Bár tettét azonnal megbánta, korábban is láthattunk már tőle hasonló durvaságot. A ’98-as vébén a Szaúd-Arábia elleni meccsen a földön fekvő Faid Amin lábára taposott rá alattomosan. A Juventus játékosaként pedig egyszer egy BL-meccsen a Hamburg játékosát, Jochen Kientzet fejelte le. A játékoskijáróba érve szemtanúk szerint most is keservesen zokogott, de a szaúdi játékos ellen elkövetett szabálytalanság után is sírva találtak rá a Canal+ csatorna riporterei az öltözőben. Egy biztos: felejthetetlen játékát immáron senki nem tudja kitörölni az emberek emlékezetéből.