Vissza a tartalomjegyzékhez

Busa Viola
Mélyponton a Nyugat és Oroszország viszonya

Idén Szentpéterváron gyűlnek össze a világ vezető ipari demokráciáit és Oroszországot magukba tömörítő G8-ak. Bár a hivatalos napirenden olyan témák szerepelnek, mint az energiabiztonság, az alternatív erőforrásokra való áttérés és a fertőző betegségek elleni harc, a felszín alatt számottevő feszültség húzódik a résztvevő államok között. Az elemzők szerint Moszkva és Washington kapcsolata nem volt még ilyen mélyponton a posztkommunista érában.


Fotók: AP

A Kreml egyik, magát megnevezni nem akaró munkatársa szerint: „Az üzenet világos lesz. Akár tetszik, akár nem, Oroszország visszatért. Hamarosan gáz- és olaj-szuperhatalom leszünk. Putyin számára a G8 találkozón a legfontosabb, hogy megkapja azt a tiszteletet, amelyet szerinte Oroszország megérdemel”. Ám miközben Putyin elnök azon igyekszik, hogy egy újonnan felfogadott amerikai PR-cég segítségével Oroszországot a „jóindulatú energia-szuperhatalomként” tüntesse fel, és meggyőzze a vezető ipari országokat arról, hogy országát ideje komolyan venniük, a Nyugat egyre nagyobb aggodalommal figyeli az oroszországi tendenciákat. A feszült hangulatot valószínűleg a csúcstalálkozó színhelyéül szolgáló Konsztantyinovszkij palotánál sebtében elültetett hat és fél millió virág illata sem oldja majd fel.

Bár a közelmúltban Putyin elnök igyekezett az emberi jogi aktivisták kedvében járni, és az Amnesty International munkatársával, Irene Khannal együtt sajnálkozott a guantanamói börtönben zajló állítólagos visszaélések felett, a jelek szerint a saját háza táján is van mit söprögetnie. A csúcstalálkozó előtt speciális rendőri egységek több száz ellenzéki aktivistát hallgattak ki és félemlítettek meg különböző eszközökkel. A Kreml bírálóit előállították a rendőrőrsökön, ahol fotót készítettek róluk, ujjlenyomatot vettek tőlük, és figyelmeztették őket, hogy maradjanak távol minden demonstrációtól. Az ehhez hasonló incidensek nyomán már korábban is megkérdőjelezte több nyugati politikus, hogy Oroszországnak egyáltalán ott van-e a helye a demokratikus államokból álló G8-ak között. Amikor a világ vezető ipari nagyhatalmai Oroszországot 1998-ban állandó tagként meghívták a szervezetbe, Moszkva elkötelezte magát a pluralista politikai rendszer kialakítása, a jogállam megszilárdítása, a független bírói hatalom megteremtése és a globális gazdaságba való integrálódás mellett. A jelek szerint azonban mindössze az utóbbi terén történt előrelépés.
Oroszország egyébként a világ gáztartalékának 27, olajtartalékának pedig 6 százalékát tudhatja magáénak, míg nélküle a G7-ek a gáztartalék 4, az olajtartalék 9 százalékával büszkélkedhetnek. A csúcstalálkozó hivatalos napirendjén az energiabiztonság kérdése szerepel: vagyis az, hogy csökkenthető-e a világ olajfüggősége az alternatív erőforrásokra való áttéréssel. A találkozón várhatóan bejelentik majd egy amerikai-orosz megállapodás megszületését is, amelynek keretében Amerika elhasznált nukleáris üzemanyagot rakhatna le orosz területen. Putyin elnök pedig az AIDS elleni harc és az oktatás fejlesztésének kérdését is ki akarja emelni. A nem hivatalos programban viszont olyan nyugtalanító kérdések szerepelnek, mint az iráni nukleáris program és az észak-koreai rakétatesztek. Oroszország - Kína mellett - egyik fő akadálya annak, hogy a „gonosz tengelyéhez” tartozó államokra szankciókat lehessen kivetni, mi több, maga is fegyvereket adott el Szíriának és Iránnak is.
A Nyugat - különösen Washington - egyre inkább aggodalmának ad hangot az orosz tendenciák láttán. Ariel Cohen, a Heritage Foundation munkatársa szerint „Putyin meg akarja őrizni mosolygó álarcát, de a valóságban Oroszország közel áll ahhoz, hogy összevesszen a Nyugattal. Nem figyel többé arra, hogy mit mondanak az amerikaiak és az európaiak. Megvan a saját programja, és azt keményen viszi előre”. Cohen szerint a színfalak mögött Putyint figyelmeztetni kellene a Nyugattal való szembefordulás következményeire. „Oroszország és a Nyugat kapcsolatában nem volt még ilyen mélypont a posztkommunista érában.” John McCain szenátor - a 2008-as elnökválasztás egyik esélyese - azt nyilatkozta, hogy „Oroszország nem érdemli meg, hogy a G8-ak közé tartozzon”. Egyes források szerint Washingtonban már azt is fontolgatják, hogy a G8-at ki kellene bővíteni G10-re. Ha Oroszország továbbra is a demokratizálódással szemben halad, miért ne lehetne bővíteni a „klubot” olyan gyorsan növekvő gazdaságokkal, mint Kína, India vagy akár Brazília?
Hasonlóképpen elítélően vélekedett Moszkva lépéseiről Dick Cheney amerikai alelnök is, aki egyik májusi beszédében bírálta Oroszországot, amiért visszanyesi a demokráciát, olaj- és gáztartalékait pedig szomszédai sakkban tartására használja fel. „Oroszország úgy viselkedik, mint egy megvadult haramiaállam” - tette hozzá a Fehér Ház egyik munkatársa. Cheney beszéde, amely sokak szerint a hidegháborús időkre emlékeztetett, Bush elnök jóváhagyásával hangzott el, ám maga az elnök valószínűleg jóval diplomatikusabb hangot üt majd meg a csúcstalálkozón. Putyin elnöknek jól jött, hogy a csúcs előtt sikerült likvidálni Samil Baszajevet, a csecsen lázadók vezérét, akit a 2004-es beszláni tragédia kitervelőjének tartanak. Az orosz elnök így jelentős győzelmet jelenthet be a csúcson a terrorizmus elleni harc terén.
Pár nappal a konferencia előtt Moszkvában került megrendezésre egy „alternatív csúcs”, amelyet az amerikai National Endowment for Democracy és a Soros Alapítvány finanszírozott. A Moszkvai Helsinki Csoport elnöke nyitóbeszédében felsorolta mindazokat a lépéseket, amelyeket a Kreml tett a demokrácia elfojtása érdekében az utóbbi időben. Bár a Kreml figyelmeztetett, hogy a nyugati képviselők jelenlétét a konferencián „barátságtalan” lépésként fogja kezelni, az alternatív csúcson részt vett többek között a brit nagykövet és Daniel Fried amerikai külügyi államtitkár, de az 50 külföldi vendég között jelen volt több más G8-tag moszkvai nagykövete is. A találkozón részt vett Kaszparov volt sakkvilágbajnok is, akit nézetei miatt kitiltottak az orosz médiából. Bush elnök fontolóra vette az alternatív csúcs delegációjának fogadását szentpétervári tartózkodása alatt.