Rimaszombati Andrea
Csata északon és délen
Gáza után az izraeli–libanoni határ is lángol

Lapzártakor súlyos fordulatot vett a három hete tartó izraeli túszdráma, miután keddről szerdára virradó éjjel újabb két katonát raboltak el, ezúttal északon. A libanoni Hezbollah vezetői most azt követelik, hogy Izrael több ezer bebörtönzött terroristát engedjen szabadon a foglyul ejtett katonákért.

Fotók: AP

Hat ember meghalt és tizenöt megsebesült abban az izraeli légicsapásban, amelyre szerdán került sor a Gázai övezetben. Az akcióra válaszul azonban a libanoni Hezbollah rakétákat lőtt ki észak-izraeli településekre.
Az izraeli hadsereg (IDF) a katonai akcióban lerombolt egy háromemeletes épületet, mivel titkosszolgálati információk szerint ott a Hamasz fegyveres szárnyának vezetői tartottak megbeszélést Mohamad Deif vezetésével, aki Izrael körözési listájának az elején szerepel. Az IDF szerint Deif megsebesült a támadásban, amit aztán az Izz el-Din al-Kasszam Brigádok fegyveres csoport szóvivője cáfolt. A halottak között két gyermek és két nő is volt.
A légicsapásra válaszul a Hezbollah rakétákat lőtt ki egy észak-izraeli településre, amelyet a katonai rádió Ilana néven azonosított, több katona és civil lakos is megsérült. Az IDF harci helikopterei azonnal megjelentek a levegőben a rakétaesőt követően. A Hezbollah TV bejelentette, hogy az akció során a libanoni határnál két másik izraeli katonát is foglyul ejtettek. Az izraeli hadsereg szerda délben megerősítette a hírt.
Gilad Salit tizedes június 25-én történt elrablása óta a Gázai övezetben elindított izraeli katonai akcióban hatvanöt ember vesztette életét. Ehud Olmert miniszterelnök azonban bejelentette, hogy nem hagyják abba az akciót, amíg a palesztin radikálisok szabadon nem engedik a katonát, valamint abba nem hagyják a határmenti települések összetákolt rakétákkal való támadását. Az akció miatt Izrael erős nemzetközi nyomás alá is került, mivel az ENSZ és az Európai Unió szerint humanitárius katasztrófát idézhet elő az 1,4 millió lakosú, sűrűn lakott terület katonai támadása.
Haim Ramon kancelláriaminiszter szerint azonban inkább a másik felet illeti bírálat, mivel az izraeli csapatok nem támadnak civil célpontokat, a palesztinok viszont „ártatlan embereket tartanak maguk elé élő pajzsként”.
Izmail Hanije palesztin kormányfő a Washington Post hasábjain szólította fel tűzszünetre és politikai tárgyalásokra Izraelt, Khaled Meshaal viszont, aki a Hamasz Szíriában bujkáló politikai vezetője, bejelentette, hogy az elrabolt katonát csak palesztin foglyokkal történő csere esetén engedik szabadon. Hanije szerint Salit szabadon engedésének követelése csak ürügy Izrael számára a hónapok óta tervezett katonai akciókra. A Hamasz-kormányfő világosan üzent Izraelnek: „Ha Izrael nem engedi meg a palesztinoknak, hogy békében, méltóságban, nemzeti egységben éljenek, akkor az izraelieknek sem lesz módjuk arra, hogy élvezzék ezeket a jogokat.”

Mahmúd Abbasz

Megkezdte a gázai övezeti kórházak energiaellátását az Európai Bizottság a Hamasz-kormány megkerülésével. A bizottság 300 ezer liter fűtőanyagot juttat el nyolc gázai kórháznak. A fűtőanyag izraeli területről földalatti csőhálózaton áramlik egy gázai gyűjtőtartályba, majd a kórházakban generátorok segítségével alakítják át elektromos árammá. Az EU az új segélyezési módszert Mahmud Abbász palesztin elnök kérésére dolgozta ki, és 105 millió eurót szabadított fel a finanszírozásra. A gázai kórházak finanszírozása havonta 600 ezer euróval terheli meg az EU költségvetést.