Hubert József
Romlott cégek, romlott termékek
Feketelisták születhetnek a fogyasztók érdekében

A fogyasztók nagyobb védelme miatt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség határozatainak szélesebb publicitást biztosítana Péterfalvi Attila. A Felügyelőség örül a kezdeményezésnek, ám egyes vélemények szerint a változtatás tisztességtelen magatartásra ösztönözheti az egymással konkuráló cégeket.

Fotó: Somorjai László

A globális gazdasági együttműködés új veszélyforrások felbukkanásával is járt, s ez tovább növeli a fogyasztóvédelmi garanciák fontosságát - indokolta Péterfalvi Attila a fogyasztóvédelmi jogszabályok módosításának kezdeményezését. Az adatvédelmi ombudsman lapunknak azt is elmondta, hogy a tervbe vett változtatások elsősorban az állampolgárok érdekeit szolgálják, mivel megítélése szerint a jelenleg hatályban lévő jogszabályok gyakran nem biztosítják azt a nyilvánosságot, ami kívánatos volna. „Célunk, hogy a fogyasztók jogait érintő ügyekben egységesebb legyen a szabályozás, és nagyobb nyilvánosságot kapjanak a vizsgált panaszok” - foglalta össze az ombudsman kezdeményezésük lényegét.
Pozitív visszhangra talált Péterfalvi Attila kezdeményezése a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél is. Kathi Attila szóvivő a Heteknek elmondta: a hivatal számára a jelenlegi helyzet felemás. A fogyasztók tájékoztatása megkívánja bizonyos határozatok közzétételét, ám a Felügyelőség végzései megtámadhatók, így amennyiben a bíróság utólag mégis felmenti az adott céget, az akár jó hírnév megsértése miatti eljárást is indíthat a hivatallal szemben. „Ha a törvényhozás egyértelműen kimondja, hogy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek nincs mérlegelési jogköre végzései nyilvánosságra hozatalakor, akkor a helyzet máris egyértelművé válik” - magyarázta lapunknak Kathi.
Másrészről azt a szóvivő is elismerte, hogy a nyilvánosság bizony kétélű fegyver. „Reális a veszély, hogy az adatok nyilvánosságra hozatalát egyes cégek konkurenseik lejáratására használhatják fel”, amennyiben a törvény kötelezi a Felügyelőség végzései nyilvánossá tételére, a nyilvánosságra hozott határozatok „szelektív kigyűjtésével” a közvéleményt könnyen manipulálni lehet. Hogy ez ne történhessen meg, Kathi szerint fontos, hogy - a „feketelisták” létrejöttét elkerülendő - ne csak az elmarasztalt cégek neve, hanem az elmarasztalás oka is pontosan ismertté váljon.
Hasonló álláspontot képvisel a változtatásokat kezdeményező Péterfalvi Attila is. Bár az adatvédelmi ombudsman sietett leszögezni, hogy a cégek versenye nem az ő kompetenciájába tartozik, az információszabadságot ő maga is fontos jognak tartja. „Azon ügyekben, melyek az állampolgárok szélesebb rétegeinek az érdekeit érintik, ott abszolút nyilvánosságpárti vagyok” - szögezte le lapunk kérdésére Péterfalvi.
A fogyasztóvédelmi jogszabályok kiterjesztésével Péterfalvi Attila - saját elmondása szerint - tavaly decemberben kezdett foglalkozni. Akkor nagy vihart kavart, hogy bár kólibaktériummal fertőzött szaloncukrok kerültek az üzletekbe, hivatalos szervek nem voltak hajlandók megnevezni az édességet gyártó cég nevét. Az adatvédelmi ombudsman ennek és több más ügynek a kapcsán hivatalból indított eljárást. „A vizsgálat megkezdése előtt úgy gondoltam, hogy a közigazgatási eljárásról szóló törvény megfelelő védelmet nyújt a fogyasztóknak” - mondta az adatvédelmi biztos, majd hozzátette: a szakmai értekezletek során sikerült több jogszabályi módot, lehetőséget feltérképezni, melyek még hatékonyabbá tehetik a fogyasztók védelmét.