Fehér lett a szerecsen
Minden vádpont alól felmentették Princz Gábort

Felmentette első fokú ítéletében a Fővárosi Bíróság kedden a 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolt Princz Gábort és hat vádlott-társát a Postabank-perben.

Princz Gábor Fotó: V. Sz.

A vádlottak az ügyészség vádirata szerint tevékenységükkel sorozatosan megtévesztették a tulajdonosokat és a Bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, elhibázott üzletpolitikát folytattak, és prosperáló bank látszatát keltették.
„A vád határai meglehetősen bizonytalanok voltak” - fogalmazott Diós Erzsébet, az ügyben eljáró bíró, aki indoklásában utalt rá, hogy a vád a számviteli fegyelem megsértése ügyében nem tartalmazott indítványt, így azt nem vizsgálhatta a bíróság. Az ügyészség által még kifogásolt bankhálózati bővítéssel, a bank expanzív politikájával és az alárendelt kölcsöntőke-kötvény kibocsátásával kapcsolatban a bírónő ésszerű gazdasági, illetve „közgazdaságilag ugyan nem elegáns, de jogilag nem kifogásolható” döntésekként utalt. A vádhatóság korábban azzal érvelt, hogy a bank működésében tapasztalt szabálytalanságokat a Bankfelügyelet akkori vezetője észlelte, és levélben jelezte is a pénzintézetnek. A bíróság szerint a Bankfelügyeletnek szabálysértés esetén lehetősége lett volna intézkedni. A céltartalék-képzéssel kapcsolatban pedig a banknak volt egy belső, vezérigazgatói utasítása, amelynek meg kellett felelnie a jogszabályi előírásoknak, a Bankfelügyelet pedig jóváhagyta azt. A bíró megjegyezte azt is, hogy „céltartalékképzéssel vagy nem képzéssel nem lehet vagyoni hátrányt okozni büntetőjogilag”. „Olyan, jogilag kényes ügyek terhelték meg még a Postabank eladásakor is a privatizációt, amelyek egyértelműen hátrányosan érintették az eladást. Princz Gábor és vezető társai felelősségére utaltak ezek az ügyek, amelyek a Postabank 2003-ban történt eladásakor is szerepet játszottak” - reagált az ítéletre Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Rt. vezérigazgatója, a Postabank igazgatóságának 2002 utáni elnöke. Bárándy Péter, Princz Gábor ügyvédje pedig az ítélethirdetést követően azt mondta, hogy elégedett az ítélettel. „Nem történt más, mint - ami az igazságszolgáltatáshoz hozzátartozik - hogy egy vád nem állta meg a helyét - összegezte az ítéletet újságírók előtt Bánáti János, a per negyedrendű vádlottjának védője. Majd hozzátette: „Ettől nem dőlt össze az igazságszolgáltatás.” Szerinte az ítélet inkább azt erősítette, hogy a bíróságnak „van ereje felmenteni vádlottakat, ha a vád nem állja meg a helyét”.
Az elsőfokú döntés szerint a Postabank egykori elnök-vezérigazgatóját egy másik, 121 millió forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádpontjában is felmentették.
A Budai Hengermalom Kft.-nek egy üzletrészét 300 millió forintért vásárolta meg a Postabank és Takarékpénztár Rt., holott az szakértők szerint 179 millió forintot ért. Diós Erzsébet bírónő indoklásának végén hangsúlyozta: míg a valamennyi vádlottat érintő ügyben bűncselekmény, addig a Princz Gábor elleni második vádpontban bizonyítottság hiányában hozott felmentő ítéletet. A bíróság azt a szakértői indítványt fogadta el, amely arról szólt, hogy ma már pontosan nem megállapítható, mennyit ért az üzletrész 1997-ben. Bárándy Péter elmondta, hogy emiatt más formában nem is menthették volna fel a vádlottat. „Érthető, ha a közvélemény nem tudja a helyére tenni a Postabank-ügyben született felmentő rendelkezést, de a büntetőeljárás és a büntetőbíróság ítélete elsősorban nem a laikusoknak szól” - mondta Magyar György ügyvéd a Fővárosi Bíróság elsőfokú döntése kapcsán.
A nem jogerős döntés ellen az ügyész valamennyi vádlott esetében bűnösség megállapítása miatt fellebbezett. A vádlottak és védőik tudomásul vették a döntést. (Hetek-MTI)