Mód Júlia
Kis Provence a Tihanyi-félszigeten

A Külső-tóval szemben lévő héthektáros levendulaültetvény nyár közepén kellemes látvánnyal és különleges, fűszeres illattal fogadja a Tihanyi-félszigetre érkezőket.

Az egykor híres tihanyi visszhang a beépítések miatt ugyan már a múlté, viszont a Csúcs-hegy és az Apáti-hegy között húzódik egy fantasztikus őslevendulás mező, amelyet a Lóczy Lajos turistaúton haladva érinthetünk. A félsziget nyugati partjánál magasodó Csúcs-hegyen máig megtalálhatók az egykor nagy területen termesztett levendulaültetvények maradványai és a levendulásba telepített mandulás.
A levendula - mely a mediterrán térségek őshonos növénye - nagyüzemi termesztése Bittera Gyula nevéhez fűződik, aki az 1920-as években a Tihanyi-félszigeten létesített Franciaországból hozott szaporító-anyagból ültetvényt. A levendulaaratást kíméletesen, kézi munkával, sarlóval végzik, hogy a virág épségét megőrizzék: először a virág, majd kicsit később az olajnak való kerül sarló alá.
A kékeslila mezők látványa Olaszországhoz, Görögországhoz, de leginkább a dél-franciaországi Provence-hoz kötődik: ha becsukjuk a szemünket, s csak érzékszerveinkre hagyatkozunk, akár Provence-ban is érezhetjük magunkat. S ez nemcsak az illatoknak köszönhető, hanem a kis ciripelő kabócáknak is, amelyek igazi lakóterülete a mediterrán vidék.
Hazánk első tájvédelmi körzete - Tihany és környéke - egyébként is kiváló kirándulóhely: változatos földtani képződményei, valamint szubmediterrán növény- és állatvilága miatt került védelem alá. A földtani értékek közé számítanak a különleges jelentőségű gejziritképződmények, amelyek hévforrások vizéből keletkeztek, valamint a bazalttufa-feltárások. A Külső-tótól délre, a Balaton felett huszonöt méter magasan található a Belső-tó - mindkettőt érdemes körbejárni: a természetvédelmi területen, amely 2003-ban nyerte el az Európa Diplomát, több sétaút vezet körül.