Hajdú Sándor
Ki tudunk-e törni a balkán pereméről?
Interjú Veress Józseffel az uniós fejlesztések magyar vonatkozásairól

A politikai kultúráról, annak minőségéről kirobbant vita miatt kellett decemberben távoznia posztjáról Veress Józsefnek, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának. A parlamenti választásokon tavasszal sikerrel szerepelt, így ma országgyűlési képviselő. 2003 óta a szocialisták Békés megyei szervezetének elnöke, az MSZP országos elnökségének tagja. Fél éve rendszeresen jár Helsinkibe, ahol az Európai Unió soron következő, finn elnöksége mellett működő intézettel dolgozik együtt az innováció ösztönzésének európai megoldásain.

Veress József, a parlament Európai Ügyek Bizottságának tagja

A választások egyik tétje volt, hogy ki osztja el az unióból ígért huszonkét milliárd eurós fejlesztési támogatást. Megvan, meglesz ez az irdatlan mennyiségű pénz?
- Tavaly december óta biztosak lehetünk abban, hogy megkapjuk ezt az összeget. Ma már az uniós pénzek minőségi felhasználását megalapozó, széles körű kompromisszum, egy valós politikai-közéleti konszenzus elfogadása és érvényesítése a kérdés. Ennek hiányában maradhat a kijáró politizálás, ahol a közéleti népszerűséget és a választási szavazatokat keresők egyedi projektek finanszírozása felé „terelhetik” a pénzeket. Ebben az esetben a fejlesztéseknek nem lesz egységes szerkezetet is változtató hatása, marad Magyarország egyensúlyozása a Balkán peremén. Másik lehetőség a „gazdasági lobbik” forgatókönyvei, a versenyképesség egyoldalú értelmezése alapján osztani el a pénzeket. Ez nem jelent mást, mint hogy  erős gazdasági csoportok „döntően befolyásolják” a források felhasználását. Így az eredmény  robusztus gazdasági növekedés, óriási nyereségek - legalábbis az erős gazdasági szereplőknél, beleértve a „jó állásban” levő munkavállalókat is. Ebben az esetben azonban az ország sakktáblaszerűen szétszakadhat: nemcsak nyugat-keleti irányban, hanem akár Budapest közvetlen közelségében is települések, térségek szakadhatnak le. Még a főváros sem marad ettől érintetlen: a belső kerületekben is felerősödhet a gettósodás. És mivel a magyarországi munkaerőpiacon már nem lesz megfelelő képzettségű utánpótlás, a gazdaság dinamizmusának megőrzése érdekében tömegével kell majd alkalmazni vendégmunkásokat.
Az optimális, ám legnehezebben kialakítható magyar fejlődési irány Európa élbolyát célozza meg. Olyan döntéseket feltételez, melyek alapján a kistérségek, a kis- és középvállalkozások hatékonyabban hasznosíthatják az uniós forrásokat, sőt megsokszorozzák erőforrásaikat, és jelentősen javítják szolgáltatásaikat, termékeiket, növelik bevételeiket, profitjukat. Csak ez a forgatókönyv teszi lehetővé, hogy az ország lakóinak többsége az átalakulás nyertesévé váljon, hogy az elmaradó térségek felzárkózzanak, hogy hosszabb távon kiegyensúlyozott és gyors fejlődés jellemezze az ország egészét.
Az „Új egyensúly” csomag erősen rontott a szocialista párt népszerűségén. Ettől fog majd újra dübörögni a magyar gazdaság?
- Olyan, tovább nem halasztható feladatokat támaszt a közszféra és szolgáltatásainak átalakítása, melyeket Nyugat-Európa a nyolcvanas években már végigvitt. Meg is lett az eredménye: ezekben az országokban jelentősen nőttek a költségvetési bevételek, jut pénz a magas szintű közszolgáltatásokra, a progresszív vállalkozások segítésére. Nekünk is meg kell találnunk a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességét hatékonyan segítő megoldásokat. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy mind a hét-nyolcszázezer magyar vállalkozást közpénzből fel lehet tőkésíteni. Sokkal inkább azt kell tennünk, amit Izrael vagy Dél-Korea, akik csak az igazán innovatív cégeknek adtak tőkejuttatást, aminek köszönhetően a befektetések bőségesen megtérültek, és rengeteg új munkahely jött létre.
Mondja ezt egy politikus. Ahhoz azonban, hogy a fiatalok ne vándoroljanak el, hanem helyben találjanak munkát, az ígéret kevés. Azonnali gyógyír kell. Van erre európai modell?
- Nemcsak az a cél, hogy ne menjenek el, hanem sokkal inkább az, hogy visszajöjjenek. Minél inkább sikerül újabb befektetéseket generálni a kistérségekben, a megyékben, annál inkább van esély arra, hogy a fiatal szakemberek visszamennek egy adott régióba, illetve a fiatal kutatók hazajönnek Magyarországra. Ez utóbbihoz nekünk is tudomásul kell vennünk azt, amit például a finnek már nagy nehezen elfogadtak. Ők készek nemcsak a finn kutatókat „hazacsábítani”, de a világ legjobb szakemberei közül is néhányat Finnországba vinni, s erre adott esetben évi százmillió eurót „áldozni”. Persze arra is figyelnek, hogy e támogatott kutatási eredmények minél nagyobb arányban „hasznosuljanak” otthon. Magyarországon a kutatási források felosztásánál azokra a kutatóműhelyekre, azokra a kiemelkedően sikeres (magyar és külföldi) kutatókra kell koncentrálnunk, akiknél legalább ekkora esély van arra, hogy kutatási eredményeik hasznosulásában Magyarországnak is része lesz.

Fotók: Somorjai László

Magyarországon egy diplomás pályakezdő munkabére nyolcvan-százezer forint, míg Londonban pizzafutárként ötszázezer forintot is megkereshet. Hogyan hidalható át ez a szakadék?
- Hosszabb távot tekintve a jövedelmek kiegyenlítődése csak az innovációs hajlam és készség magyarországi elterjedésétől remélhető! A kérdés az, hogy hány ember tud a saját vállalkozásában vagy alkalmazottként valóban korszerű és piacképes termékeket, szolgáltatásokat produkálni, és ezzel önmaga, valamint családja számára tartósan magas jövedelmet biztosítani. Ha sok ilyen jól értékesíthető terméket előállító csoport és cég lesz, akkor sokkal gyorsabban nő Magyarországon a nemzeti össztermék, a jövedelmek és az átlagbérek is növekedni fognak. Nos, így érhetjük el, hogy a Magyarországon élők is - teljesítménnyel megalapozott - európai béreket kereshessenek, és jövedelmük sokkal közelebb kerüljön a ma még sokak által irigyelt „londoni pizzafutárok” béréhez…
A világgazdaság állapotát nézve nem várható, hogy Európában ipari nagyhatalmak szülessenek a közeljövőben. Előttünk milyen perspektíva áll?
- Senki nem lesz új ipari nagyhatalom Európában, mivel ez az ágazat Ázsia és az alacsony költségekkel dolgozó országok irányába mozdul el. Ma már szerviz-, azaz szolgáltatási gazdaságokról beszélnek. Igaz, hogy nálunk bizonyos térségekben az iparosodás vagy „újraiparosodás” még ezután fog megtörténni. Az ország egészére mégis az a jellemző, hogy az ipar helyett egyre inkább a szolgáltatások, a kutatásfejlesztés és a magas innováció határozza meg a sikeres gazdaság szerkezetét.
Hány év szükséges ahhoz, hogy az innováció területén egyáltalán felzárkózzunk Európához?
- A kérdés az, hogy lesznek-e olyan területek, konkrét kutatási irányok és konkrét innovációk, amelyekben Magyarország nemcsak felzárkózik, hanem azon a területen, abban a piaci „résben” a legjobbak között van, esetleg ő a legjobb. Igaz, a sikernek legalább ennyire fontos feltétele az új megoldások, eljárások, technológiák széles körű, gyors használatbavétele. Enélkül ma már egy cég sem tud fennmaradni, pláne nyereséget termelni. Munkavállalóként pedig nehezen őrizheti meg állását vagy találhat újat az, aki nem akar vagy nem tud folyamatosan új ismereteket elsajátítani és a gyakorlatban alkalmazni.