Hetek X. évfolyam, 28. szám, 2006. július 14.

Miközben Oroszországban az irkutszki repülőszerencsétlenség áldozataira emlékeztek (lásd keretes írásunkat), a gyásznapon a moszkvai média egy olyan ember haláláról is hírt adott, akit valószínűleg nem sokan fognak siratni. A köztudatban Samil Baszajev csecsen gerillavezér volt az ország első számú terroristája, aki többek között a beszláni iskola megtámadásáért és több száz kisiskolás lemészárlásáért is felelősséget vállalt. Oroszország ezzel a csecsen ellenállás utolsó meghatározó alakjával is végzett.

Samil Baszajev neve csak az 1990-es évek kezdetétől vált széles körben ismertté. Addig átlagpolgárként élt; a Moszkvai Egyetem jogi karára próbált felvételt nyerni három ízben - sikertelenül. Ezután mérnökként folytatta tanulmányait, azonban eredményei alapján már a második évben kiesett. Ekkor visszament Csecsenföldre, ahol a gerillamozgalom aktív tagja lett. Részt vett a Karabah-hegységben zajló háborúban is, az örmények oldalán harcolt az azerbajdzsániak ellen. Pár hónappal később egy csecsen önkéntesekből álló hadtest vezetőjeként Abháziába ment, ahol az abházok és a grúzok háborúztak egymással.
Nevét 1995-ben ismerte meg a világ, mikor az oroszországi Bugyennovszkban elfoglalt egy kórházat azzal a követeléssel, hogy Moszkva fejezze be a csecsenföldi háborút. Az akcióban 147 civil halt meg. Ez volt az első olyan fegyveres támadás az országban, ami békés polgári lakosság ellen irányult; ettől kezdve lett belőle körözött terrorista. Az első csecsenföldi háború befejezése után Baszajev indult a helyi elnökválasztáson. Az addigi elnök, Dudajev már egy rakétatalálat miatt életét vesztette. Riválisai Aszlán Maszhadov és Zelimhan Jandarbijev voltak - a választásokat az előbbi nyerte, viszont a második helyre Baszajev került. (A moszkvai színház elleni támadást szervező Jandarbijevet 2004-ben, Maszhadovot pedig 2005 tavaszán likvidálták az orosz különleges alakulatok.)

Baszajev 1999-ben csapatával támadást intézett a szomszédos Dagesztán ellen, ennek eredményeként kirobbant a második csecsen háború, és véres merényletek egész sorozata kezdődött, melyeket a terrorparancsnok részben személyesen felvállalt, míg más akciókat az orosz hivatalos szervek tulajdonítottak neki. Ezek közé tartozik a moszkvai Nord-Oszt Hangversenyterem, valamint a beszláni iskola elfoglalása, továbbá 2004 augusztusában két orosz utasszállító repülő párhuzamos felrobbantása.
Tavaly, mikor felvetődött annak ötlete, hogy Moszkva legyen az olimpiai játékok házigazdája, Baszajev nem késlekedett kijelenteni egy internetes honlapon, hogy a sportolók élete komoly veszélyben lesz. Oroszország első számú terroristája mindezek mellett szabad perceiben szívesen írt verseket és sakkozott. Betartotta a saria törvényeit. Példaképei Che Guevara, Garibaldi, Charles De Gaulle és - meglepő módon - Franklin Roosevelt voltak.
Az első híradások szerint a legismertebb csecsen terrorista földi maradványait egy felrobbantott teherautó négy áldozata között azonosították. A Kamaz aknára futott, az autóból és négy utasából csak darabok maradtak. Baszajevet a törzsétől elvált feje alapján azonosították.
Baszajev halálhíre már többször megjelent az orosz médiában, de most először a legmagasabb szinten. A hírt Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági erők vezetője közölte Putyin elnökkel, hozzátéve, hogy az első számú terroristát egy alaposan megszervezett akció során likvidálták, ami nagy siker számukra. Hasonlóképpen nyilatkozott Szergej Ivanov védelmi miniszter is, aki orosz Bin Ladennek nevezte a gerillák vezetőjét.

Ahogy ilyenkor lenni szokott, nem mindenki látja egyformán a történteket: a Kommerszant című újság információi szerint a csecsenek önrobbanásról beszélnek, ők nem találtak külső beavatkozásra utaló nyomokat. Vannak olyan feltételezések is, melyek szerint a robbantást rádión vezérelt rakétával hajtották végre. A Vremja Novosztyej lap verziója pedig úgy szól, hogy Baszajevet valóban az orosz biztonságiak likvidálták, mégpedig olyan módon, hogy némelyikük beépült a terrorista környezetébe. A vezér és társai három személyautón követték a Kamazt. A robbanás akkor történt, mikor kiszálltak, és odamentek a robbanószerrel megrakott teherautóhoz. Baszajevvel együtt 12 gerilla halt meg.
A csecsen szeparatisták elismerték vezetőjük halálát, bár szerintük a robbanószerrel megrakott teherautó véletlenül robbant fel. Ugyanakkor kiemelték, hogy még ha el is vesztették Baszajevet, ettől még nem lesz nagy változás a Kaukázusban: megmarad a mozgalom, és vannak még gerillák is bőven.
Ennek ellenére a csecsen parancsnok halála mindenképpen megerősíti az orosz kormány helyzetét mind otthon, mind külföldön. A közelgő „nyolcak-találkozón” Putyin mondhatja majd Bushnak: „Mi elbántunk a magunk Bin Ladenjével. És maguk?”