Makki Marie-Rose, Vígh Gábor
Szívből és nem színből gyógyítanak

Van olyan kórház Magyarországon, ahol jelenleg minden nőgyógyász önkéntes segítői státusban dolgozik. Az eset jól jelzi az egészségügyben előállt tarthatatlan helyzetet, amely a színlelt szerződések megszüntetésével állhat elő - hangzott el a parlament egészségügyi bizottságának szerdai ülésén. Az állami hivatalok és a média mellett ugyanis az egészségügyet érintette leginkább az a kormányintézkedés, mely szerint július 1-jéig fel kell számolni a színlelt szerződéseket - magyarul a szakember- és forráshiány szülte kényszervállalkozásokat.

A kormányzat az APEH és a munkafelügyeletek segítségével akarja szabálykövetőbb magatartásra rábírni a közalkalmazotti szférát, amelynek szinte minden területén - a minisztériumokig bezárólag - jellemző a munka kiszervezése közalkalmazottiból vállalkozóiba.
A szakbizottsági ülésen ugyanakkor elhangzott: az egészségügy annyira sajátos ágazat, hogy speciális munkajogi szabályozást igényel. Egy színházat be lehet zárni, de egy kórháznak akkor is működnie kell, ha csak egy orvos marad benne. A hatályos törvények együttesen alkalmazhatatlanok az egészségügyben, hiszen az általános orvoshiány miatt az ügyeleti rendszert a tisztán közalkalmazotti foglalkoztatási rendszerben összeomlás fenyegeti, mivel csak a törvényes munkaidőt megsértve lesznek képesek a kórházak a folyamatos betegellátást biztosítani. Ezért az ügyeleti munkavégzést - amelynek minden perce munkaidőnek számít az LB 2004-es határozata szerint - ki kellene vonni az általános munkajogi és törvényi szabályozás alól. A szakbizottság javaslata szerint azonnali jogszabály-módosításokra van szükség. Egyrészt a munkafelügyeleteknek készült irányelvbe azonnal és egyértelműen be kell iktatni a szabad foglalkozású és a közreműködő vállalkozói orvosi tevékenység fogalmát. Másrészt a sürgősségi ügyeleti tevékenységben a munkajog, a járulék és az adójog területén egyaránt érvényesíteni kell a sajátos munkaköri szempontokat.
A szakemberek legalább fél éves átállási időt kértek, s mint elhangzott: a kórházakkal vállalkozási szerződésben álló orvosok adózása akkora költségvetési lyukat okoz, amin egy levegőmolekula még épp átfér, de egy vízmolekula már semmiképp. Információink szerint a most megszüntetett kiskapu eddig azt jelentette, hogy a kórházak legnagyobb kiadását jelentő bérköltségeket lefaraghatták úgy, hogy egyes szakorvosok vállalkozókként dolgozhattak, ami annyival jelentett nekik többet, amennyit le bírtak írni az adójukból. Golub Ivánnak, a Magyar Kórházszövetség elnökének elmondása szerint a vállalkozások felszámolásával várhatóan 30-35%-kal csökkennek a keresetek, a kórházak bérkiadása viszont 50 százalékkal nő. Számításaik szerint egy nagyobb megyei kórházban a váltás 500 millió és 1 milliárd forint közötti költségnövekedést idéz elő.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke lapunknak elmondta, hogy a kialakult helyzet több éves folyamat és nemtörődömség eredménye, amiben a kormány is hibás, ráadásul a tapasztalat szerint ezek a szerződések nem is színleltek, csak most annak tekintik őket. Kényszerből jöttek létre, többek között azért, mert a doktorok képtelenek megélni a közalkalmazotti bérük nettójából. „Az is megoldás lehet, ahogy Szekszárdon tették - hangsúlyozta az elnök -, ahol ügyvédeket hívtak, és átalakították a szerződéseket, vállalva azt, hogyha ellenőrzés lesz, a bíróságon folytatják.” Éger szerint a hosszú távú megoldást a kötelező pihenőidő és a vezérelt munkaidő-szervezés bevezetése jelentheti, de plusz források bevonása nélkül ez sem fog menni.

Éger István

Egy lapunknak nyilatkozó traumatológiai sebész elmondta: éveken át rendszeresen előfordult, hogy teljes hétvégi ügyeletet követően állt hétfőn reggel munkába. Golub Iván szerint az egészségügyben a területi ellátás, illetve a heti hatvan óra hivatalos munkaidő kényszerítette rá a kórházakat arra, hogy egyéb foglalkoztatási formákat (vállalkozóként, közreműködőként) használva alkalmazzák az orvosokat. Mostantól az a gyakorlat, miszerint egy szakorvos ugyanabban a kórházban 8-16 óráig közalkalmazottként, majd reggel 8 óráig ügyeletben vállalkozóként látja el a feladatát, törvényellenes, és színlelt szerződésnek számít; elsősorban a munkaidőszabályok kijátszása miatt.
Az MKSZ felmérése szerint az orvosok 12,5 százaléka megbízásos jogviszonyban gyógyít, a többiek alkalmazottak, akik részben megbízásos módszerrel is dolgozhattak. A jelenlegi orvoshiány 2500 fő, leginkább altatóorvosokból és radiológusokból van hiány. Ezúttal főként vidéken sérülhet a betegellátás, ahol a fővárosinál rosszabb a helyzet, így nagyobb az orvoshiány is. Az ország több pontján nem írták alá az orvosok az új megállapodásokat, így például Zalaegerszegen, ahol a kórház 20, míg az orvosok 47 alá nem írt szerződésről tudnak. Ez főként a „műtétes” szakmákat és a radiológiát érinti, ezért rendkívüli ellátási-munkaszervezési intézkedéseket tettek a megyei kórházban.
A foglalkoztatás formájától függetlenül egész Európa orvoshiánnyal küzd, s a munkaidő-szabályozás és az egészségügyi ellátás összehangolását egyelőre sehol nem képesek megoldani.