Munkatársunktól
Ez nem mese
A jövő nemzedéke legfeljebb meséket olvas

A magyar fiatalok szinte alig olvasnak szépirodalmat, ám a Harry Pottert, a Gyűrűk urát, és a Da Vinci-kódot a legtöbben kézbe vették.

 

A Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) középiskolások kulturális szokásairól végzett országos kutatást. A kérdések szakirodalmi, szépirodalmi és szórakoztató könyvekre, valamint mozi, színház és opera előadásokra, kiállítások, koncertek látogatására irányultak. A felmérésben csaknem 24 ezer olyan diák vett részt, akik 2006-ban, 2007-ben, illetve 2008-ban tesznek érettségi vizsgát, és biztosan szeretnének továbbtanulni valamely felsőoktatási intézményben.
Általánosságban elmondható, hogy az egyetem előtt álló fiatalok a képernyő világa felé mozdultak el. Moziba valamennyien járnak, jóval többen mint például koncertekre vagy színházba. A vidéki diákok harmada, míg a Budapestiek fele utoljára egy hónapon belül nézett meg mozifilmet, ám ami ennél is érdekesebb, hogy a vidéki tanárok esetében ez az arány 25 százalék. Legtöbbet a 10. évfolyamosok költenek mozijegyre.
Míg a tanárok a nagy, klasszikus filmek felé vonzódnak, diákjaik az újdonságok iránt érdeklődnek. A magyar alkotások közül utóbbiak kedvence tavaly év végén az Üvegtigris és a Kontroll volt, a külföldi produkciók esetében pedig a fiúk a Gyűrűk ura-trilógiát, a lányok a Dirty Dancing-et tartották a legjobb alkotásnak.
A szórakozási formák közül az opera a legkevésbé népszerű, a középiskolások több, mint kétharmada még soha nem volt operaesten. Igaz tanáraik negyede sem. A főváros-vidék megoszlás amiatt vet rossz fényt az operát egyébként valamivel gyakrabban igénylő budapestiekre nézve, mert lehetőségeik szélesebb skálán mozognak. De a színháznál sem jobb a helyzet. Az érettségi előtt állók csaknem öt százaléka még soha nem látott egy darabot sem. A 12. évfolyamos diákok 43 százaléka több mint egy éve volt utoljára színházban, ami kiugróan magas érték a 10-11. évfolyamos hallgatók 35-36 százalékához képest. Az összes megkérdezett fele iskolai szervezésben látta utolsó előadását, és csak 27 százalékuk ment a barátaival. A budapesti fiatalok ugyanakkor ritkábban látogatják a koncerteket, mint a vidékiek, egyharmaduk egy hónapon belül volt valamilyen előadáson, míg a fővárosiaknak csupán egynegyede. A tanárok közel egyharmada utójára egy éven belül látott valamilyen tárlatot.

Soha nem olvas szépirodalmat a gimnazista és szakközépiskolás fiúk egynegyede és a lányok 8 százaléka. Szerencsére alkalomszerűen több mint felük megteszi. A diákok jóval kevesebbet olvasnak a tanároknál, és a szakközépiskolások a gimnazistáknál. A lányok jóval fogékonyabbak az olvasásra, 42 százalékuk gyakran olvas szórakoztató irodalmat, míg a fiúknak csak 31 százaléka. Ugyanilyen nagy az eltérés a szépirodalmi művek tekintetében is. A tanárok közül a nők 56 százaléka olvas szépirodalmat, míg a férfiak egyharmada.
Kertész Imre Sorstalansága, és Szabó Magda Abigélje verseng az első helyért a fiúknál és a lányoknál is a hazai szerzők palettáján. A lányok sokkal intenzívebben rajonganak egy-egy könyvért, mint a fiúk. Az intézményvezetők és szaktanárok által adott válaszok szerint a legnépszerűbbek az iskolai kötelező olvasmányok, ez a tendencia pedig a diákoknál is felfedezhető. Olyan gyermekkori kedvencek kapnak helyet az első tízben, mint a Vuk, a Pál utcai fiúk, a Tüskevár. Kedvelt a Piszkos Fred, a kapitány, az Egri csillagok, a Légy jó mindhalálig, de az Állítsátok meg Terézanyut is.
A külföldi könyvek preferált listáján egyértelműen a mesék győztek. J. K. Rowling és a Harry Pottere áll az első helyen, a második helyezett pedig ugyancsak minden kategóriában a Gyűrűk ura. A harmadik egyöntetűen Dan Brown Da Vinci-kódja. A top három után vegyes az ízlés, az első tízben előfordul a Micimackó, Stephen King Ragyogása, Orwell 1984-e és a Nyomorultak is. A tanárok elsőszámú kedvence a Száz év magány (4,3 százalék), a második a Mester és Margarita (3 százalék).