Vissza a tartalomjegyzékhez

Da Göndi
A da Vinci-hód

A nagy sikerre való tekintettel a leleményes antarktiszi szerző, Mem Brán elkészítette a lakatlan szigeten is több százezer példányban eladott művének újabb három részét. A szerző bevallása szerint a folytatások megírása a kutatómunkákkal együtt mintegy fél órát vett igénybe.

Mem Brán, akinek civil foglalkozása többek között főállású analfabéta, libatollszelektáló és fasírtkóstoló, diplomáját egy korallzátonyon szerezte sanzonelméletből, és tudós berkekben is nagy vitát gerjesztett fő művével. Egy tollvonással átrajzolta a világ vallási térképét, a blöffirodalomról hitt téziseket, no meg Mona Lisa mosolyát.
Az első - az első-első utáni első, azaz második - regényének címe: Da Vinci-köd. A regény főszereplője Aigner Szilárd és természetesen a meteorológia tudománya. A regényben egy regény, konkrétan Móra Ferenc Kincskereső kisködmönje van a fókuszba állítva, ugyanis egy elveszett kincs után kutat Ködmön - azaz Ködman (magyar hangja Gesztesi Károly) és akárhova megy, mindenhol köd terem. Ekkor színre lép Aigner Szilárd, aki egy barométer segítségével kicselezi, és rátalál a rejtett kincsre.
A második - azaz harmadik - regény címe: A da Vinci-jód. Az előző műben Aigner megsebesül, miközben Ködmön - azaz Ködman - a barométert ráncigálja a kezében, ekkor lép színre dr. Brinkmann (magyar hangja Bács Ferenc), aki a Louvre-ból elcsen egy kevéske jódot egy titkos festményből, és segítségére siet a meteorológusnak. Pechjükre iszlám terroristák, szabadkőművesek és angol szurkolók veszik őket üldözőbe, de végül egy orosz gázvezetéken olajra lépnek.
A harmadik - negyedik, befejező - rész címe pedig: A da Vinci-hód. E részben is - bármennyire abszurd - végig a színtiszta igazságra derít fényt Mem Brán. A főszereplő Aigner Szilárd és dr. Brinkmann mellett egy hód (magyar hangja Bujtor István), aki gátat akar szabni a túlköltekezésnek. A szuperintelligens hód da Vinci műszaki jegyzetein rágja át magát, hogy a feltalálótól ötletet nyerjen a költségvetési hiány lefaragásához. Itt egy pillanatra feltűnik Leonardo da Vinci (alakítja Leonardo de CaBrio, aki csak névrokona Leonardo di Capriónak). Aigner és Brinkmann a négyesmetró-építés miatt zsákutcába szorul - az őket fenyegető hordák utolérik őket, ám ekkor az angol szurkolók és az úttestet szurkolók egymás keblére borulva víg kedélyű eszmecserébe kezdenek, míg hőseink egy japán turistacsoport közé vegyülve újra megmenekülnek. A hód megunja da Vinci jegyzeteit, mire rájön, hogy nála van az évszázad pénzügyi tranzakciójának kulcsa: az Antarktiszra kell jégkockát exportálni.