Rimaszombati Andrea
Európa nyári üzemben
Nincs alkotmány, de elnököt akarnak

Nincs sokkal jobban felkészülve az Európai Unió George W. Bush amerikai elnök fogadására, mint a múlt hét végén tartott konferencia előtt. A brüsszeli tárgyalássorozat Vaclav Klaus cseh elnök szerint „szójátékok” tömkelege volt, a lengyel elnök, Kazimierz Marcinkiewicz pedig „kollektív szunyókálásnak” minősítette a javaslatokra történő reagálást. Egyesek szerint a foci-vb sokkal inkább izgatta a résztvevőket, mint maguk a napirendi pontok.

A témák közé tartozott a lassan már örökzöldnek mondható uniós alkotmány. Nincs más hátra, mint előre: újabb két évre jegelik a kérdést, miután tavaly a holland és a francia szavazók határozottan visszautasították a jelenleg még mindig változatlan szöveget. Világossá vált, hogy 2007-ig, amíg ezekben az országokban sor nem kerül a választásokra, nem tudnak érdemben intézkedni a kérdésben.
Széles körű az egyetértés abban, hogy a szöveget jelentősen át kell majd dolgozni - de hogy mikor és hogyan, az kérdéses. Egyelőre csak annyi biztos, hogy az unió nem boldogul a 27 tagországgal megfelelő szabályozások nélkül. Sokak szerint megoldódna a kérdés, ha végre tisztáznák, hogy az országok hogyan szavaznak, hány biztost delegálhatnak, hogy szükséges-e félévente újabb országot ültetni az EU élére vagy legyen-e inkább egy állandó elnök, illetve hogy a most külügyi megbízottnak nevezett posztot átnevezzék-e külügyminiszteri posztra.
Tony Blair szerint (aki többször is eltűnt a megbeszélésekről az angolok meccsei alatt) „nem kétséges, hogy Európának új szabályokra van szüksége”. José Manuel Barroso EU-elnök szerint is „életben kell tartani a folyamatot”. Barroso javasolta a tagországoknak, hogy az igazságügyre és a belügyre szorítsák vissza szuverenitásukat, és a külügyi kérdésekben legyenek készek a szorosabb közös koordinációra. Emellett az elnök szerint szükséges lenne egy közös diplomáciai testület létrehozása is.
A következő nagy vita az unió mérete körül alakult ki, mivel sok tagország szerint egy nagyobb létszám kezelhetetlenné válna, és persze Törökország csatlakozása is sokakban aggodalmat vált ki. A franciák és az osztrákok jegelnék a csatlakozási tárgyalásokat: szerintük nemcsak az a lényeg, hogy az adott ország kész-e a csatlakozásra, de az is, hogy az unió képes-e felvenni őt. A többi tagország azonban nem támogatta a javaslatot, sőt, az év végéig jelentés készül majd az unió „abszorpciós kapacitásáról”. A főleg az új tagországok közül kikerülő kritikusok szerint ez egy igen nehezen behatárolható kritérium, és csak arra szolgál, hogy egyértelmű nyilatkozatok helyett ezen keresztül fagyasszák be a bővítési folyamatot. Mindenesetre eredmény, hogy a bővítési stratégiát őszre elkészítik, valamint Barroso ígérete szerint addigra világosan definiálják majd az abszorpciós kapacitási kritériumot is.
Az elnök szerint Románia és Bulgária csatlakozását nem lehet 2008. január 1-je utánra halasztani, és a balkáni országok is, akiknek egy 2003-as EU-csúcson gyakorlatilag biztosra ígérték az uniós tagságot, már folytatnak csatlakozási tárgyalásokat. „Megtartjuk [a bővítési] ígéreteinket, de észre kell vennünk, hogy kétségek merültek fel a közvéleményben a növekedés ütemével és hatókörével kapcsolatosan” - mondta Barroso. Sokak szerint ez azt jelenti, hogy új alkotmány nélkül az új tagok felvétele csak tovább bonyolítaná a jelenleg sem egyszerű helyzetet.
Tony Blair szerint „nem kétséges, hogy Európának meg kell változtatnia a szabályait, mivel egy eddig 15 tagból álló közösségből 25 tagúvá váltunk, majd rövidesen 27 tagú lesz az unió, és ha a jövőben a balkáni államok is csatlakoznak, új szabályokra lesz szükség. De hogy ezek milyen formában készülnek el, még nyitott kérdés”.

Az illegális bevándorlók kérdésében is sor került egy hosszú vitára. Abban mindenki egyetért, hogy a bevándorlókérdés és a belső biztonság kulcsfontosságú kérdések az unióban. Évente illegális bevándorlók tízezrei próbálnak átjutni Európa déli határain, míg az egyre növekvő létszámú bevándorlócsoportok a nyugat-európai országokban mindinkább a feszültségek forrásává válnak. Hivatalnokok szerint az EU déli országai nagymértékű anyagi támogatásra is szorulnak, hogy kezelni tudják a bevándorlóözönt.
Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szerint szorosabb együttműködésre van szükség például Afrikával, ahonnan a legtöbb bevándorló érkezik. Schüssel szerint az emigránsoknak mindenekelőtt a saját társadalmaikba kellene beilleszkedni.