Vígh Richárd
Amerika és a magyarok
Budapesten járt George W. Bush

Lapzártánkkal egyidőben érkezett Budapestre George W. Bush amerikai elnök, aki a kijevi belpolitikai bizonytalanságok miatt lemondott ukrajnai útja helyett választotta hivatalos úticélnak Magyarországot. Az elnök Bécsből érkezett, és Európában töltött hatvanhárom órájából huszonkettőt szán Budapestre. George W. Bush előtt utoljára apja járt elnökként Magyarországon - tizenhét évvel ezelőtt.

Bill Clinton a legtöbbet utazó amerikai államfők közé tartozott, ám nyolc éve alatt nem jutott el Budapestre. Washington a balkáni válság és a politikai zavarok miatt a kelet-európai rendszerváltás után nagyobb távolságtartással kezelte a térséget. 2001 szeptembere után a kétoldalú kapcsolatokban is zavarok keletkeztek, miután Orbán Viktor nem határolta el magát Csurka István Amerika-ellenes parlamenti kirohanásaitól, majd Kondor Katalin rádióelnöknek az amerikai nagykövet asszonyt sértegető megjegyzéseitől. Ennek fényében nem meglepő, hogy Orbán Viktor hivatali ideje alatt egyszer sem találkozott hivatalos formában az amerikai elnökkel. 2002 után a helyzet megváltozott: mind Medgyessy Pétert, mind Gyurcsány Ferencet fogadta George W. Bush Washingtonban. 2003 júniusában kétpárti képviselői csoport alakult a washingtoni Képviselőházban, melynek célja a magyar érdekek védelme és támogatása. Az Egyesült Államokban jelenleg is mintegy másfél millió magyar, illetve magyar származású ember él, akik aktív szavazók lévén jelentős politikai erőt képviselnek. Úgy tűnik, mind republikánus, mind demokrata oldalon fontosnak tartják az amerikai magyarok támogatását. Az a tény, hogy George W. Bush a közelgő őszi képviselőházi választások előtt néhány hónappal a mérete és stratégiai jelentősége alapján nagyságrenddel fontosabb Ukrajna helyett Budapestre látogat, még inkább jelzésértékű volt, nem csak a hivatalos célként szereplő 56-os évfordulós megemlékezés miatt. A magyar fővárosban ráadásul a tiltakozások sem jelentősek, az első nap a szélsőségesen Bush-ellenes Amnesty International aktivistáin és az újságírókon kívül senki (!) nem volt jelen a demonstráción, pedig a szervezők szerint a „világ első számú terroristája” járt itt.
A két ország közötti forgalom az elmúlt tíz év alatt megtízszereződött. A hazánkban befektetett külföldi működő tőke mintegy egyharmada amerikai befektetőktől származik. Közel hatszáz regisztrált amerikai vállalat van jelen Magyarországon, és az újra befektetett tőkét is beszámítva hozzávetőlegesen kilenc milliárd dolláros az észak-amerikai érdekeltség hazánkban. Az amerikai fél a kétoldalú kapcsolatokat ma elsősorban a terrorizmusellenes küzdelemhez és a térség stabilizálásának erősítéséhez nyújtott biztonság- és védelempolitikai hozzájárulásunk alapján ítéli meg.
Magyar oldalról kiemelhető esemény volt az iraki és az afganisztáni beavatkozás támogatása, ami európai viszonylatban mindenképpen erkölcsi támogatást jelentett Amerikának. A magyar légtér átengedése az amerikai vadász-, és szállítógépeknek szintén előnyére vált az országnak, csakúgy mint a taszári légibázis átengedése, ahol az amerikaiak 2003 elején iraki önkénteseket képeztek ki. Ezek az önkéntesek a harci cselekmények befejezése után jelentős szerepet játszottak az iraki átmenet előmozdításában.
A magyar-amerikai kapcsolatok egyetlen megoldatlan elemét továbbra is a vízumkérdés jelenti. Míg Magyarország 1990-ben eltörölte a vízumkényszert az amerikai állampolgárokkal szemben, a magyar állampolgárok az uniós tagság ellenére továbbra is vízumkötelezettek az Egyesült Államokban. Ahhoz azonban, hogy Magyarország bekerülhessen a vízummentességi programba, a politikai szándékon túl arra is szükség van, hogy a magyar kérelmezők kevesebb hamis adattal próbálják meg „átverni” az amerikai hatóságokat, a kiutazók pedig pontosabban betartsák a kinntartózkodás szabályait. A visszautasított vízumkérelmek jelenleg mintegy 15 százalékos arányának 3 százalékra kellene csökkennie ahhoz, hogy a mentesség reális céllá váljon.