Kovács Klára
Belehúznak

Itt az újabb reformkor.
A napokban a minisztériumok átszervezésével és a parlamenti képviselői javadalmazások lefaragásával elkezdődött az úgynevezett országreform. Közel egy hónap múlva folytatásként sor kerülhet az egészségügyi reformra és adóemelésekre is.

Öttel kevesebb minisztérium és parlamenti bizottság, szolidabb képviselői és államvezetői javadalmazások - ezekkel a lépésekkel foglalkozott első ülésén az új parlament hétfőn. Ugyan senki nem gondolhatja komolyan, hogy jobban megy majd az ország sorsa, ha az 500 ezer forintos havi fixet hazavivő képviselők ezentúl nem utazhatnak ingyen a BKV-járatokon, vagy hogy csak egy bizottsági tagság után vehetik fel a 150 ezer forintos pótlékot, e szimbolikus lépések mégis - először a rendszerváltás után - azt üzenik, hogy a politikai elit magán kezdi a takarékosságot.
Kérdés persze, hogy mennyit lehet megspórolni a parlament által megszavazott csomaggal. Több minisztérium összevonásával nyilvánvalóan sok ember feleslegessé válik, ám elbocsátásuk átmenetileg pluszkiadásokkal jár a végkielégítések, a munkanélküli segélyek vagy az átképzések miatt. Ám jövőre a becslések szerint 100 milliárd forinttal kevesebbe kerülhet az adófizetőknek a legfelsőbb politikai szféra eltartása.
Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgató-helyettese kérdésünkre elmondta, hogy az idén akár 300-350 milliárd hiánycsökkentés végrehajtása is lehetséges, jövőre pedig 700-800 milliárd is megtakarítható. De emellett szükséges azoknak a reformoknak az elindítása is, amelyek az idén még nem jelentenek megtakarítást - mint például az egészség- vagy oktatásügy -, de a következő években igen, sőt helyet készíthetnek későbbi adócsökkentéseknek.
Belyó Pál, az Ecostat igazgatója szerint is reális cél 300 milliárd forint megtakarítás az idén, jövőre pedig akár 1000 milliárd feletti összeget is lehet spórolni. Tekintettel arra, hogy egy minisztérium éves büdzséje 8-10 milliárd forint, a most bejelentett változások révén 100 milliárd megtakarítható éves szinten. Az esetleges elbocsátások miatt nem kell aggódni - mondta az igazgató -, nem fogják érezhetően megdobni a munkanélküliek számát, mert el tudnak majd helyezkedni a privát szférában. Ha sikerül ebben az ütemben csökkenteni az államháztartás hiányát, elérhető közelségbe kerülhet az euró 2010-es bevezetése. Látható, hogy más, hasonló gondokkal küzdő országok sikerrel viszik véghez a nálunk most szerveződő reformokat, lépéseket - tette hozzá. Németországban például a forgalmi adó emelése, a jövedelemadók kivételeinek a megszüntetése mind hozzájárulhatnak az egyensúly megteremtéséhez.
Az államigazgatást érintő intézkedéseken kívül a lakossági és vállalkozói szférára is változások várnak a közeljövőben. Még az idén várhatóan 15-ről 20 százalékra emelkedik az áfakulcs, az eva adója legalább 20 százalékra nőhet, és arra is számítani kell, hogy néhány százalékkal magasabb munkavállalói járulékot kell fizetni. Nem világosak még az egészségügyireform-intézkedések hatásai, viszont 2007-ben jön az ingatlanadó.
Karsai kiemelte, hogy az említett várható intézkedések az infláció átmeneti emelkedését vonják maguk után, az idei évre prognosztizált 2 százalék helyett az év végére akár a 3,6 százalékot is elérheti a pénzromlás üteme. Ez egyrészt a kilátásba helyezett gázár-, illetve az áfakulcs-emelésből és a tartósan magas energiaárakból adódik össze. Elképzelhető még az is, hogy egyes hatósági áras termékek, mint például a távhőszolgáltatás ára vagy az illetékek, szintén emelkednek. Mindezek befolyással lehetnek a reálbérekre is. Az idén még elég szépen, 4 százalék körüli mértékben emelkednek, de jövőre a tovább növekvő infláció miatt ennél jóval szolidabban, 1 százalék alatti mértékben nőnek - szögezte le Karsai Gábor. Ez egybecseng azzal, amit a miniszterelnök is említett: 2007-2008 lesz a nagy változások éve, amikor az előző években megszokottakhoz képest lényegesen kisebb mértékben növekednek majd a reálbérek. 2009 már könnyebb lesz - emlékeztetett Karsai László.
Belyó Pál, az Ecostat igazgatója nem ért egyet kollégájával. Lapunknak kifejtette: nem kell arra számítani, hogy drámai mértékben csökken a reálbér növekedése. Igaz, kisebb mértékben növekszik majd a következő években, mint a mögöttünk álló időszakban, de a reformok hatása ellenére is hozzávetőlegesen 2-3 százalékkal bővülhet.