Rimaszombati Andrea
Indonézia: a katasztrófák országa

"Itt volt a világvége" - az egyik túlélő így kommentálta a BBC tudósítójának az indonéziai földrengést, amely egy kitörni készülő tűzhányó tövében történt. Jáva szigetén óráról órára nő a halálos áldozatok száma: lapzártánkkor több mint 5500 holttestet takarnak a földrengés után romba dőlt házak. A mentőosztagok tovább kutatnak túlélők után, de az esőzések és az állandó áramkimaradások hátráltatják a mentési munkálatokat.

A 6,3-as erősségű földrengés leginkább Bantul régióját érintette, amely délre található a korábbi királyi fővárostól, Dzsogdzsakartától. A rengés központja harminc kilométerre a várostól, az Indiai-óceánban, a tengerfenék közelében volt. Emberek ezreinek kellett az éjszakát a szabadban, kórházak vagy mecsetek udvarain, sok esetben saját házuk romjai mellett tölteniük. Mivel szombat óta legalább 470 utórengést észleltek, az emberek nem mernek még a sértetlen házakban sem aludni. A földrengés legalább 200 ezer embert tett hajléktalanná, akiknek a nagy része gyermek. Az áldozatok között is rengeteg a gyermek és az idős ember, mivel nekik nehezebb volt az összeomlott házakból kimászni.
Időközben megérkezett az ENSZ-segély is, melyben víz, sátrak, tűzhelyek és edények voltak a hajléktalanná lett jávaiak számára. Dzsogdzsakarta repülőterét is újra megnyitották, ami jelentősen megkönnyítette a szállítmányok és a mentőcsapatok megérkezését. A segítség azonban még így is kevés: leginkább tiszta vízre, sátrakra, élelemre és orvosi személyzetre van szükség. A régió klinikái reménytelenül túlzsúfoltak.

A Merapi folyamatosan forró lávát  és gázfelhőket bocsát ki
Fotók: AP

Dzsogdzsakarta helyi vezetője, Bambang Susanto Pridzsohadi szerint több segélyre lenne szükség. "Ennyi áldozat esetén legalább ötezer sátor kellene, pillanatnyilag azonban kevesebb mint száz áll rendelkezésre." A vezető szerint a másik legfontosabb dolog a halottak kérdése. "Legalább két napja fennáll a veszélye annak, hogy a halottak oszlásnak indulnak. Ha nem távolítjuk el őket a lakosság közeléből, járványok forrásaivá válhatnak."
Annak ellenére, hogy a segítség a vártnál lassabban érkezett, a külföldi országok - köztük Magyarország is - azonnal segítettek, dollártízmilliók és egészségügyi segélycsapatok, katasztrófa-szakértők és ellátmány formájában.
Súlyos károk keletkeztek a földrengés miatt a világhírű Prambananban, Indonézia legnagyobb hindu templomegyüt-tesében. A Brahmának, Sivának és Visnunak szentelt 9. századi templomcsoport a károk felméréséig egyelőre zárva lesz. Ugyanakkor megkímélte a földrengés a buddhista vallás egyik legjelentősebb, több mint ezeréves nevezetességét, a Dzsogdzsakartától negyven kilométernyire északnyugatra lévő templomot, a Borobudurt.
A szombati rengés a legutolsó azoknak a katasztrófáknak a sorában, amelyek az utóbbi években a világ negyedik legnépesebb országát érték: iszlám bombatámadások, madárinfluenza, amelynél felmerült a gyanúja az emberről emberre terjedő vírus kialakulásának is, a 170 ezer áldozatot követelő cunami, és az utóbbi hetekben kiemelt aktivitást mutató Merapi - Indonézia 129 működő vulkánja közül az egyik -, amely folyamatosan forró lávát és gázfelhőket bocsát ki. Tudósok szerint a vulkán működésére nagy hatással lehetett a földrengés. A Merapi Indonézia egyik legsűrűbben lakott területén található, alig pár kilométerre Dzsogdzsakarta ősi városától, amely hozzávetőlegesen kétmillió embernek ad otthont. Indonézia a Csendes-óceán körüli "tűzgyűrű" közelében található, amelynek mentén a világ legtöbb működő, tengerszint fölötti vulkánja fekszik, és jelentős a vulkanikus és tektonikus mozgás. A gyűrű a nyugati félgömbön húzódik végig, Japántól Délkelet-Ázsián át egészen Új-Zélandig.