Egy néhány hete készült felmérés alapján a magyarok többsége (mintegy 60
százalék) a bűn, a betegség vagy a társadalmi deviancia kategóriájába sorolta a
homoszexualitást, míg az azonos nemű partner választásának a szabadságát a
megkérdezettek alig 10 százaléka vélte alapvető jognak. Ennek fényében nem
meglepő, hogy a nagy pártok egyike sem siet felkarolni a becslések szerint a
társadalom 4-5 százalékát kitevő, de hangjukat egyre erősebben hallató csoport
tagjainak követeléseit.

A jogaikért tüntetnek
Fotó: S. L.
Egy neve elhallgatását kérő jogász úgy látja: jelen pillanatban az SZDSZ
erőlteti leginkább a melegjogok kiszélesítését, ami többek szerint annak
köszönhető, hogy a liberális párt parlamentbe jutásában jelentős szerepet
játszottak a homoszexuálisok szavazatai. Ezt a véleményt megcáfolni látszik,
hogy a múlt héten éppen egy MSZP-s politikus, Lévai Katalin szorgalmazta a
regisztrált élettársi kapcsolat törvénybe iktatását, az Európai Parlament egyik
ajánlás erejű - tehát a tagországokra nézve nem kötelező érvényű - határozatára
hivatkozva. A "Vessünk véget a gyűlöletnek" nevű szemináriumon Mesterházy Attila
- akkor még politikai államtitkárként - úgy fogalmazott: az esélyegyenlőségi
minisztérium támogatja azt a jelenleg kidolgozás alatt lévő szabályt, melynek
értelmében lehetővé válna a meleg párok számára, hogy regisztrált élettársi
kapcsolatra lépjenek.
Konzervatív oldalról a lapunknak nyilatkozó Almássy Kornél MDF-es képviselő úgy
fogalmazott: a házasság intézménye több ezer éves tradíciókon nyugszik, ezért
pártja a melegházasságok törvénybe iktatását nem támogatja. Ezzel szemben a
regisztrált élettársi kapcsolat által biztosított néhány jog, így például az
örökösödési jog megítélését természetesnek tartja a képviselő. A szintén e
jogintézmény részét képező özvegyi nyugdíj folyósítását és az eltérő nemzetiségű
felek esetén az állampolgárság megadását azonban már a házasság részének
tekintik, s mint ilyet nem támogatnák.
Lapunk úgy tudja: a jogász szakmát is alaposan megosztja a kérdés. Több
családjogász is úgy vélekedik: nem dönthető el egyértelműen az, hogy az állam
mennyire szólhat bele az efféle erkölcsi jellegű kérdésekbe. Ismerve a magyar
társadalom tűrőképességét, jelen körülmények között a jelenlegi távolságtartó
hozzáállás a legjobb megoldás: az állam ne tiltsa, de ne is támogassa az
egyneműek párkapcsolatát - nyilatkozta a Heteknek egy neve elhallgatását kérő
jogász. "A törvénnyel együtt gyakorlatilag állásfoglalás is születik az állam
részéről, és onnantól kezdve beláthatatlan a jövő: ha együtt élhetnek, akkor
miért ne házasodhatnának, miért ne vállalhatnának gyereket?" - tette hozzá,
felemlítve a holland példát, ahol a napokban pedofil párt alapítását jelentették
be, amely a szexuális kapcsolatok vonatkozásában az életkori kategóriák
eltörléséért küzd.
A melegek számára biztosított regisztrált élettársi kapcsolat nem magyar
találmány. Másfél évtizede elsőként Dánia engedélyezte, majd rá néhány évvel
Norvégiában is a házasokéhoz hasonló jogokat adtak e jogintézmény keretében az
egybekelni kívánó meleg párok számára.