Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Szélesítenék a melegjogokat?
A magyar fiatalok többsége elutasítja a homoszexualitást

Egy néhány hete készült felmérés alapján a magyarok többsége (mintegy 60 százalék) a bűn, a betegség vagy a társadalmi deviancia kategóriájába sorolta a homoszexualitást, míg az azonos nemű partner választásának a szabadságát a megkérdezettek alig 10 százaléka vélte alapvető jognak. Ennek fényében nem meglepő, hogy a nagy pártok egyike sem siet felkarolni a becslések szerint a társadalom 4-5 százalékát kitevő, de hangjukat egyre erősebben hallató csoport tagjainak követeléseit.


A jogaikért tüntetnek
Fotó: S. L.

Egy neve elhallgatását kérő jogász úgy látja: jelen pillanatban az SZDSZ erőlteti leginkább a melegjogok kiszélesítését, ami többek szerint annak köszönhető, hogy a liberális párt parlamentbe jutásában jelentős szerepet játszottak a homoszexuálisok szavazatai. Ezt a véleményt megcáfolni látszik, hogy a múlt héten éppen egy MSZP-s politikus, Lévai Katalin szorgalmazta a regisztrált élettársi kapcsolat törvénybe iktatását, az Európai Parlament egyik ajánlás erejű - tehát a tagországokra nézve nem kötelező érvényű - határozatára hivatkozva. A "Vessünk véget a gyűlöletnek" nevű szemináriumon Mesterházy Attila - akkor még politikai államtitkárként - úgy fogalmazott: az esélyegyenlőségi minisztérium támogatja azt a jelenleg kidolgozás alatt lévő szabályt, melynek értelmében lehetővé válna a meleg párok számára, hogy regisztrált élettársi kapcsolatra lépjenek.
Konzervatív oldalról a lapunknak nyilatkozó Almássy Kornél MDF-es képviselő úgy fogalmazott: a házasság intézménye több ezer éves tradíciókon nyugszik, ezért pártja a melegházasságok törvénybe iktatását nem támogatja. Ezzel szemben a regisztrált élettársi kapcsolat által biztosított néhány jog, így például az örökösödési jog megítélését természetesnek tartja a képviselő. A szintén e jogintézmény részét képező özvegyi nyugdíj folyósítását és az eltérő nemzetiségű felek esetén az állampolgárság megadását azonban már a házasság részének tekintik, s mint ilyet nem támogatnák.
Lapunk úgy tudja: a jogász szakmát is alaposan megosztja a kérdés. Több családjogász is úgy vélekedik: nem dönthető el egyértelműen az, hogy az állam mennyire szólhat bele az efféle erkölcsi jellegű kérdésekbe. Ismerve a magyar társadalom tűrőképességét, jelen körülmények között a jelenlegi távolságtartó hozzáállás a legjobb megoldás: az állam ne tiltsa, de ne is támogassa az egyneműek párkapcsolatát - nyilatkozta a Heteknek egy neve elhallgatását kérő jogász. "A törvénnyel együtt gyakorlatilag állásfoglalás is születik az állam részéről, és onnantól kezdve beláthatatlan a jövő: ha együtt élhetnek, akkor miért ne házasodhatnának, miért ne vállalhatnának gyereket?" - tette hozzá, felemlítve a holland példát, ahol a napokban pedofil párt alapítását jelentették be, amely a szexuális kapcsolatok vonatkozásában az életkori kategóriák eltörléséért küzd.
A melegek számára biztosított regisztrált élettársi kapcsolat nem magyar találmány. Másfél évtizede elsőként Dánia engedélyezte, majd rá néhány évvel Norvégiában is a házasokéhoz hasonló jogokat adtak e jogintézmény keretében az egybekelni kívánó meleg párok számára.