Hack Péter
Kezdőcsapat

A körülményekhez képest magyarázatra szorulóan hosszú ido után nyilvánosságra került a második Gyurcsány-kormány névsora. A csapat sikerét nagyrészt az méri majd, sikerül-e az országot bejuttatni az eurózónába. Az összeállítás nem feltétlenül hozza tűzbe a külsô szemlélôt.

"Egy élet tapasztalata van mögötte, és képes bonyolult gazdasági folyamatokat egyszerűen megmagyarázni" - mondta George W. Bush amerikai elnök a héten kinevezett új pénzügyminiszterérôl, a hatvan esztendôs Hank Paulsonról, aki a Goldman Sachs pénzintézet vezérigazgatói székét cserélte a miniszteri bársonyszékre. Nos, ilyen vagy hasonló szavakkal az új magyar kormány egyetlen miniszterét sem lehetne méltatni. A kormánytagok többsége szakmailag lehet, hogy megállná a helyét piaci körülmények között is, de politikailag teljesen súlytalan, ráadásul többségük már miniszterként tevékenykedett az elmúlt idôszakban, és - finoman szólva - nem szaggatták szét a hálókat.
A kormány jelenleg látható összetételének tükrében három kérdés is felmerül. Az elsô az új kormány viszonya az elôzô Gyurcsány-kormányhoz, a második a koalíció kérdése, a harmadik, talán legfontosabb kérdés, hogy milyen fokban lesz hajlandó az új kormány konfliktusokat vállalni.
Az elsô két kérdésre adható válaszok nem túl sok optimizmusra adnak okot. Lapzártánk idején azt lehet tudni, hogy az új kormány tagjainak többsége tagja volt az elôzô kormánynak is (a tizenkét miniszterbôl heten vagy nyolcan miniszterként, egy pedig államtitkárként tagja volt a leköszönô kormánynak). Új ember így csak Hiller István, aki a Medgyessykormányban már volt kulturális miniszter, Szilvássy György, aki Gyurcsány Ferenc közvetlen munkatársai közé tartozott már az elôzô kormányban is, és Molnár Lajos SZDSZ-es egészségügyiminiszter- jelölt.
A kormány összetétele tehát azt a látszatot kelti, hogy gyakorlatilag ugyanaz a csapat viszi tovább az ország irányítását, amely eddig kormányzott, és amely kormányzás eredményei nyilvánvalóan korrekcióra szorulnak. Nincs könnyű helyzetben az, aki arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon mi a garancia arra, hogy a jelenleg súlyos bajnak tartott költségvetési egyensúlyhiányt produkáló kormányzat most fordulatot hajt végre.
Zavarban van a külsô szemlélô akkor is, ha szeretné megérteni, hogy ha ilyen csekély mértékben változik a döntéshozatali kör, akkor miért tartott a választások után több mint másfél hónapig az új kormány megalakítása.
Még nagyobb bizonytalanságot sugároz az SZDSZ koalíciós részvétele. A szabad demokraták a második Gyurcsány-kormányban - talán honvédelmi politikájukat folytatva - zsoldosokkal vesznek részt. Mint emlékezetes, Kóka János az SZDSZ legerôsebb embere az új kormányban elôbb lett "szabad demokrata miniszter", mint szabad demokrata, személyének kiválasztásában Gyurcsány Ferencnek nagyobb szerepe volt, mint bármely szabad demokrata politikusnak vagy testületnek. Ugyanezt lehet mondani Persányi Miklósról, aki jó miniszter volt, de személyét senki nem köti az SZDSZ-hez, és nem is átütôen erôs politikus, ahogyan Molnár Lajos, az egészségügy átalakulása érdekében feláldozandó SZDSZ-es miniszterjelölt sem meghatározó személy az SZDSZ-en belül.
A harmadik közös kormányzati ciklusra igencsak összecsiszolódott kormánypártok negyedik közös kormányában elôször fordul elô, hogy az SZDSZ egyetlen legitim vezetôje (tehát egyetlen ügyvivô) sem tagja a kormánynak. Ezen távolságtartás mögött két stratégia húzódhat meg. Az egyik az, hogy az SZDSZ-en belül változások forralódnak, és a mostani miniszterek késôbb átveszik a párt irányítását. A másik lehetôség, hogy a párt arra készül, hogy a népszerutlen intézkedésekre készülô kormánytól távolságot tartva próbálja növelni támogatottságát a következô idôben.
Az MSZP által jelölt miniszterek öszszetétele szintén érdekes következtetésekre vezethet. A kancellária vezetésére kijelölt Szilvássy György, a miniszterelnök régi személyes barátja és közvetlen munkatársa a kormány új erôs embere lesz. Rajta kívül négy politikailag erôs - tehát a szocialista párton belül erôs táborral rendelkezô - és négy politikailag gyenge minisztert láthatunk. Ez arra utal, hogy Gyurcsány Ferenc valóban radikális változásokat is megkísérelhet, ebben az esetben a párton belüli potenciális ellenfelei mind bele lesznek "kompromittálva" a népszerűtlen kormányzati döntésekbe, így a párton belül nem léphetnek fel alternatívaként a miniszterelnökkel szemben. A politikailag háttér nélküli négy szocialista és két szabad demokrata miniszter pedig bármikor szabadon beáldozható.
Az ország számára jó jel lenne, ha a kormány valóban ésszerű, a jövôt szolgáló reformokba kezdene, és számolna azzal, hogy ezeket a reformokat csak úgy lehet végigvinni, ha kockázatokat is vállal. Az elmúlt négy esztendôben ennek a bátorságnak és elôrelátásnak még nem látszottak a nyomai, ha most a miniszterelnök fordulatot hajt végre, akkor négy év múlva lehet, hogy nem élünk jobban, mint most, de biztosan jobban élünk, mint a reformok elmaradása esetén.