Sebestyén István
Leköszönt a Törvény őre
Poltot sokan a jobboldal játékosának tartották

"Az ügyészségen nincsenek politikai tartalmú ügyek, csak ügyek vannak" - jelentette ki újságírók előtt Polt Péter, a héten leköszönő legfőbb ügyész. Végigtekintve azonban az ügyészség elmúlt hatéves tevékenységét, mindez nem tűnik ilyen egyértelműnek. Egy Poltot korábbról jól ismerő jogász például úgy véli: vaknak kell lenni annak, aki azt állítja, hogy Polt nem a jobboldal kulcsfigurája volt. Egy biztos: tevékenysége idején az ügyészségbe és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom nem erősödött.

Polt Péter
A "Polt-korszak" alatt nem erősödött az ügyészségbe vetett bizalom

Közszereplői karrierjét Polt Péter 1994-ben, fideszes képviselőjelöltként kezdte. Az Országgyűlésbe ugyan nem jutott be, ám hamarosan az állampolgári jogok biztosának általános helyettesévé választották. A felkészült büntetőjogásznak számító, ugyanakkor ügyészi gyakorlattal nem rendelkező Polt 2000-ben jókorát ugrott karrierje lépcsőfokain: a Fidesszel összekülönböző, majd távozó Györgyi Kálmán helyére a kormányoldal őt jelölte legfőbb ügyésznek. Rossz nyelvek szerint ebben az is közrejátszott, hogy baráti kapcsolatban állt Áder János fideszes honatyával. Akár így, akár úgy, személye meglehetősen megosztotta a képviselőket, az ellenzék nem is támogatta jelölését. Az ügyészség munkájába vetett bizalom szempontjából már az sem volt éppen kecsegtető, hogy 93 százalékkal megválasztott elődje után Poltra mindössze a honatyák 55 százaléka szavazott, ám ez még nem adott volna okot azokra a - jobboldali megfogalmazás szerint - politikai támadásokra, amelyek hivatali idejét jellemezték. A hivatalba lépését megelőzően hangoztatott ellenzéki félelmek azonban beigazolódni látszottak.
2001 őszén a Legfőbb Ügyészség megszüntette a Schlecht Csaba többszáz milliós cégfantomizálásával kapcsolatosan indított eljárást, majd a 2002-es kormányváltás után a többi Fidesz-közeli bűncselekmény-gyanús gazdasági ügy szálait varrta el akkurátusan. Ezek között szerepelt az Orbán-kormány által a vesztes választások után "kutyafuttában" privatizált tizenkét agrárcég ügye, amelyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tett feljelentést, miután a magánosítás során nem a dolgozók, hanem a leköszönő kormányhoz közel álló befektetők szerezhettek meghatározó tulajdonrészt. (Ők két év türelmi idővel, összesen húsz évre szóló halasztott fizetési lehetőséget kaptak a privatizációt végrehajtó Magyar Fejlesztési Banktól.) Idő előtt zárult le az Országimázs Központ, a Happy End Kft. és az Ezüsthajó Kft. ügye, és nem jutott bíróság elé Szabó László Zsolt MTV-elnök sem, akit a rendőrség társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség elmulasztásával, csalással és sikkasztással gyanúsított.
A legnagyobb visszhangot talán az ügyészség brókerbotrányban játszott szerepe váltotta ki. Rejtő E. Tibornak, a K&H vezérének aktáját és őt magát is éppen a rendőrségi kihallgatás előtt vonta magához az ügyészség - a meglehetősen kényes politikai vonatkozásokkal bíró ügy így Polt hatáskörében maradt. Kulcsár Attila kihallgatási jegyzőkönyveit pedig, hogy, hogy nem a jobboldali Magyar Nemzet közölte le menetrendszerűen. Egy nyilvánosságra került videofelvétel tanúsága szerint ráadásul a kihallgatást végző ügyészek kedélyes légkörben trécseltek Kulcsárral.
A tavaszi választási kampányban Gyurcsány Ferenc gazdasági ügyeivel kapcsolatos feljelentések kapcsán is a Legfőbb Ügyészség járt el - elévülésre hivatkozva nem indított nyomozást. Ezt többen összefüggésbe hozták azzal, hogy a Gyurcsány-kormány a közelmúltban úgy módosította az ügyészségi törvényt, hogy mandátuma lejárta után a hivatalából távozó legfőbb ügyész megtarthatja szolgálati viszonyát és fizetését. Vagyis: valamit valamiért.
Ezen a véleményen van egy neve elhallgatását kérő - 2000 előtt Polttal munkakapcsolatban dolgozó - jogász, aki szerint egyszerűen üzlet köttetett. Ő egyébként úgy emlékszik, annak idején Polton nem volt észrevehető, hogy munkájában egyik vagy másik oldalra húzott volna. "A legfőbb ügyészi hivatalával kapcsolatban azonban azt mondom, vaknak kell lennie annak, aki szerint nem a jobboldal játékosa volt" - jelentette ki. Példaként említette, hogy a Kulcsár-ügy jegyzőkönyvei rendre megjelentek a Magyar Nemzetben, holott a dokumentumokból az exbróker ügyvédjén kívül csak az ügyészségen voltak példányok. A kiszivárogtatásnak büntetőjogi vonatkozásai is voltak, ennek ellenére az ügyészségi szóvivő rendszeresen csak annyit mondott: az iratok nem tőlük kerültek ki. "Sajnos a Polt Péter vezette ügyészség elmúlt hatéves tevékenysége tovább rontotta az alkotmányos intézményekbe vetett, egyébként is gyengülő bizalmat. Jó lenne, ha sikerülne széles körű egyetértéssel legfőbb ügyészt választani Polt helyére, de a magyar politikai realitást figyelembe véve erre kevés esélyt látok" - mondta lapunknak a jogász.
Egy vidéki nagyváros szintén névtelenül nyilatkozó vezető ügyésze elmondta, Polt ideje alatt az ügyészség belülről nem tűnt annyira átpolitizáltnak, mint ahogy kívülről. Ugyanakkor szakmailag több folyamatot is negatívnak tart. "Probléma, hogy a legfőbb ügyésznek túl nagy hatalma van, viszont nincsen felelőssége, nem elszámoltatható. Továbbá az elmúlt hat évben az ügyészség munkáját széttagolták azzal, hogy egyes ügyeket kiemelten kezelnek" - mondta, hozzátéve, hogy voltak előrelépések is, hiszen a megyei és a helyi ügyészségek közötti munkamegosztás racionálisabb lett, jobban működik. A vezető ügyész szerint egyébként a bíróságokkal "sokkal nagyobb gondok vannak". A legproblémásabb területnek a túlzott bírói függetlenséget nevezte, ami álláspontja szerint teljesen kiszámíthatatlanná teszi az ítélkezést.