Makki Marie-Rose
Válás után

Egyre könnyebben bomlanak fel a házasságok, és egyre nehezebben jönnek létre újak. A szakemberek szerint a manapság kötött házasságok több mint 40 százaléka fog a jövőben felbomlani. A válások többségét máig a nők kezdeményezik, miközben ők a válások nagy vesztesei. Az újrakezdés különösen nőként, gyerekkel és negyven fölött nehéz.

"A volt férjem gyermekorvos, remek társasági ember, mindenki kedveli, a páciensek rajonganak érte - mondja a harminchat éves Klára. - De sajnos otthon, a hétköznapi darálóban mutatkozik meg, hogy ki kicsoda valójában. Ő otthon engedte ki a gőzt: minden apróság idegesítette, elborult az agya, agresszív volt, naponta ordított, tört-zúzott. Mikor hazajött, a gyerek mindig elbújt előle. Azt hajtogatta, örüljek, hogy eltart minket, és ne fújjam fel a problémákat. A szomszédok többször kihívták a rendőröket. Volt nemrég egy idegösszeomlásom, a sokéves hallgatás kikészített. Itt az ideje, kértem őt, hogy változtassunk az életünkön, ez így nem mehet tovább. Erre ő boldogan elköltözött, és keresett magának egy barátnőt. Én nem ezt akartam. De az is valami, hogy végre nyugodt otthonunk van, nem kell rettegve hazajárnunk a gyerekkel."

A házassággal való elégedettség korcsoport és nem szerint (értékelés ötfokú skálám)
Forrás: KSH, NKI, 2002

A hetvenes évektől napjainkig az évenkénti házasságkötések száma közel felére csökkent, miközben a válások aránya nőtt. Földházi Erzsébet szociológus hangsúlyozza: mindez nem jelenti azt, hogy a meglévő házasságok jók lennének. A párkapcsolatukkal egyébként a házas férfiak a legelégedettebbek, legkevésbé pedig az élettársi kapcsolatban élő nők. A válóperek többségét máig a nők kezdeményezik. Az egyik fő válóok az érzelmi elhidegülés lett, ami összefügg a nők gazdasági önállósodásával is - mondja kérdésünkre a szakember. Sajnos némely férfi máig hajlamos azt gondolni: ha pénzt keres, azzal lerótta családi kötelességeit. Általános tendencia, hogy a házassággal való elégedettség - különösen a nőknél - az életkor előrehaladtával kimutathatóan csökken, az iskoláskorú gyerekeket nevelő családoknál kerül mélypontra, majd a gyerekek kirepülésével újra megemelkedik.
"Mi jól megvagyunk a férjemmel és a gyerekkel - meséli a harminckét éves Edit. - Egy időben összejöttem itt a lakótelepen két-három régi osztálytársnőmmel, akik már mind elváltak. Amikor beszéltem nekik a házasságomról, mindig azt mondták nekem: >>Igen, igen, ezt már ismerjük, nálunk is ez volt.<< Éreztem, hogy ha még sokáig hallgatom őket, én is el fogok válni, ezért beszüntettem velük az összejárást."
A válás után egyre ritkább az újraházasodás, és egyre elterjedtebb az együttélés. Rövid idő alatt újabb párkapcsolatot a legalább húszéves házasságot felbontó férfiak alakítanak ki a legnagyobb eséllyel.
"Férfiismerősöm tizenhat év házasság után elvált - mondja az önismereti klubokat vezető Zöldi Pál. - Azt tanácsoltam neki, várjon legalább egy évet, tanuljon meg önállóan élni, s azután keresse élete párját. Mert nem házvezetőnőre és anyapótlékra van szüksége, hanem társra. Két hónapig sem bírta egyedül, sajnos."
A válás után két évvel az emberek mindössze felének volt új párkapcsolata a KSH felmérése szerint, s a tapasztalatok szerint a férfiak kétszer akkora eséllyel lépnek új viszonyba, mint a nők. Ráadásul negyvenéves kor felett rohamosan romlik a férfi-nő arány, azaz javulnak a férfiak társtalálási esélyei. Úgy tűnik, azok a nők válnak el a legkönnyebben, akik kedvező munkapiaci és így anyagi helyzetben vannak, valamint ők találnak nagyobb valószínűséggel újabb társat is - még a számukra leghátráltatóbb esetben is, azaz mikor gyermeket nevelnek. Földházi Erzsébet szerint az újraházasodás inkább a tradicionálisabb felfogású kisebbségre jellemző, ám a többedik házasságok bomlékonyabbak a korábbiaknál. Úgy látszik, azok a házasok, akik átvészelik a legaktívabb "gyereknevelő" életszakaszt, és az ezzel járó átmeneti elhidegülést, sokszor nagyobb eséllyel boldogulnak később egymással, mint akik a különböző életszakaszokban újabb és újabb partnerekkel próbálkoznak.