Hetek-összeállítás
Oroszország - erőd Amerikával szemben

Nem a várakozások szerint alakult Vlagyimir Putyin szerdai, a Kremlben elmondott egy órás beszéde. Az újságírók, egy meg nem nevezett Kreml-hivatalnok információi és Dick Cheney, az Egyesült Államok alelnöke múlt hétvégi, nyíltan offenzív beszédei után, amelyeket a Szovjetunió volt tagállamaiban mondott el, azt remélték, hogy a beszéd hangsúlya a vádakkal szembeni védekezés lesz. Az orosz elnök azonban nyílt válaszok helyett burkolt kritikát fogalmazott meg Washingtonnal szemben, és az ország mai helyzete mellett a Kreml jövőre vonatkozó vízióiról beszélt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök

Cheney múlt hétvégi vilniusi beszédét az orosz sajtó Churchill 1946-ban elmondott híres "vasfüggöny-beszédéhez" hasonlította, és már hidegháborús viszonyokat is emlegettek. A hivatalos reakciók kifejezetten mérsékeltek voltak, de ennek ellenére mégis arra lehetett elsősorban számítani, hogy akár az elhangzott vádakat cáfolva, Putyin elnök főként a külpolitikai helyzetről, illetve Oroszország további szerepvállalásáról beszél majd szerdai beszédében. Arra, hogy Oroszország olaj- és földgázkészletét "megfélemlítés és zsarolás" eszközeként használja, valamint hogy az országban nincsenek tiszteletben tartva az alapvető szabadságjogok, Putyin a következőket mondta: "a világban nem mindenkinek sikerült túllépnie a tömbgondolkodás sztereotípiáin és azokon az előítéleteken, amelyek egy globális konfrontáció időszakából származnak, habár a világban alapvető változások mentek végbe". Irán kérdésében is kerülte a nyílt kritikát, és csak leplezve intette Washingtont attól, hogy fegyveres támadást indítson Irán ellen. Nevek említése nélkül, ám mindenki számára érthetően kijelentette: "az erőszak eszközei ritkán hozzák meg a várt eredményeket, és gyakran a következményeik sokkal szörnyűbbek, mint az eredeti fenyegetés".
Alig egy nappal a náci Németországon aratott szovjet győzelem hatvanegyedik évfordulója után az elnök utalt arra is, hogy résen kell lennie az országnak, hogy ne maradjon le a hidegháború utáni fegyverkezési versenyben. Putyin szerint meg kell újítani Oroszország hatalmas, de használhatatlan hadseregét és flottáját a globális stabilitás elérése érdekében, és az országnak "szilárdnak" kell lennie, hogy szembenézhessen az Egyesült Államok "erődépítési törekvéseivel", és a modern fenyegetésekkel. "Nem ismételhetjük meg a Szovjetunió és a hidegháború hibáit." Elmondta, hogy ugyanez vonatkozik az éles gazdasági versenyre is, és kiemelt célként fogalmazta meg, hogy az elöregedett és nem versenyképes szovjet infrastruktúra helyett olyan gazdaságközpontú high-tech területekre kell a hangsúlyt helyezni, mint például a nano-technológia. "Az ország gazdasági fejlődésének alapvetően a tudományos és technológiai előnyeire kell támaszkodnia" - érvelt az elnök. Putyin hajthatatlan Oroszország érdekeinek képviseletében, és bejelentette, hogy a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) való csatlakozás határidejét maga kívánja meghatározni. Putyin szerint az ország csatlakozása körül kialakult viták alapjának semmi köze gazdasági szempontokhoz. "Oroszország WTO-tagsága nem lehet alku tárgya."
A belpolitikai szintéren mindezek mellett égető problémát jelent Oroszországban az évi 700 ezer fős népességcsökkenés. Putyin bejelentette, hogy a 2007-es állami költségvetésből minden családnak, amely az első gyermekét vállalja, 1500 rubel havi juttatást utalnak ki, a második gyermek után pedig megduplázódik ez az összeg.