Kovács Klára
Dagad a könyvlufi

A könyves szakma szerint négyszer annyi könyv kerül ki a piacra, mint amennyi valójában eladható. A "könyvlufi" egyre inkább dagad, csak idő kérdése, mikor pukkan ki.
Manapság, ha belépünk egy könyvesboltba, szinte szédítő látványt nyújt az elénk táruló tömérdek könyv. A látszat azt mutatja, hogy a magyarok igazi kultúrnép, rengeteget olvasnak, és virul a könyvpiac. Ezzel szemben azonban az elmúlt években egyre kevesebb könyvet vásároltunk és olvastunk el, ám a könyvpiac mégis köszöni szépen, jól van. Tavaly több mint tízezer új könyv került a polcokra, és valamivel több, mint 62 milliárd forintot adtunk ki könyvekre. Azaz kevesebben vásárolunk könyveket, de több pénzt adunk ki értük.

A könyvpiac virulása azonban inkább csak látszat. Egy lapunktól neve elhallgatását kérő kiadó vezetője elmondta, csalóka az a kép: valóban rengeteg a könyv, de nem azért, mert ekkora lenne irántuk a kereslet, hanem éppen ellenkezőleg, jóval kisebb, mint a kínálat. Azaz meglehetősen nehéz eladni a könyveket, ezért roskadoznak a polcok. Nem ritka, hogy akár 1-2 évvel ezelőtti kiadású könyvekkel kínálnak az üzletek.
Szakemberek szerint Magyarországon négyszer annyi könyvet jelentetnek meg a kiadók, mint amennyire valójában igény van. Emellett újabb és újabb kiadók jönnek létre, abban a hiszemben, hogy jó üzlet a könyvkiadás. Így aztán egyre csak dagad a könyvlufi, és csak idő kérdése, hogy mikor durran ki - tette hozzá a szakember. Közel 130 kiadó közül jó esetben 50 termel, többségük inkább karácsonyra jön ki új kötettel, vagy valamely állami támogatással, pályázaton nyert pénzből ad ki könyvet. Kevés a valóban sikeres könyvkiadó. Ha közelebbről is szemügyre vesszük a könyves szakmát, számos visszásságot ismerhetünk meg - tette hozzá. Óriási gond a körbetartozás. Egy átlagos minőségű könyv minimum 2 millió forintjába kerül a kiadónak, de ha ennél igényesebb, több száz színes oldalas könyvről van szó, akár 10 millió forintot is ki kell fizetnie a kiadónak. Aránytalanul magas tőkét kell tehát befektetni, a bizományi értékesítés miatt pedig a pénz csak lassan csorog vissza. Sikerkönyv esetén félév, de átlagos könyv esetében akár egy év, mire viszszajön a pénze. Túlságosan is hosszú ez az idő, hiszen a rezsit, a munkabéreket, a szerzőket, a jogdíjakat az év során folyamatosan kell fizetni. Így aztán sokakat kiéheztet a rendszer, de nemcsak a kiadókat, hanem a nyomdákat, a kereskedőket is. Nem kizárt, hogy a következő években egyfajta csődhullám söpör végig a könyves szakmán - véli a kiadó. Nyugat-Európában már lejátszódott ez a folyamat.

A piacon belül egyetértés van abban, hogy a hipermarketek megjelenése ráerősített a folyamatokra. Hirtelen óriási példányszámokat rendeltek meg, emiatt felpörögtek a kiadók, a nyomdák, ám a vásárlók nem érkeztek ilyen ütemben. Bezárult a kör, sokaknak sok pénzük ragadt bent a rendszerben. A másik probléma a multikkal az - folytatta a kiadóvezető -, hogy túl kicsi árrést engedélyeznek. Míg egy hipermarket akár 50-60 százalékos árréssel is dolgozik, addig egy kiadó örülhet 10-15 százaléknak is. Így nagyon nagy rizikót kénytelen bevállalni a vállalkozó.
Manapság az a kiadó csinálhat jó üzletet, amely neves hazai és külföldi szerzőkkel dolgozik. A Magvető Kiadó, mely az idei Könyvfesztiválon az Év kiadója címet nyerte el, ezt a stratégiát folytatja. Mint Boldizsár Ildikó, a kiadó főszerkesztője lapunknak elmondta, a szakma a minőségre való törekvésüket díjazta. Az eladott példányszám üzleti titoknak számít, de annyi elmondható, hogy nincsen okuk panaszra, az olvasók szeretik a "magvetős" könyveket. Ehhez persze hozzájárulnak a kiadó kiváló szerzői, akik minden évben meglepik az olvasókat valami különlegességgel. Kertész Imre, Esterházy Péter, Závada Pál, Spiró György, Darvasi László művei nagy példányszámban fogynak, de például Tóth Krisztina és Varró Dániel versesköteteit is gyakran kell utánnyomni. A kiadó szakemberei nem osztják azt a nézetet, hogy igényes könyvekkel, irodalmi művekkel nem lehet a piacon sikert aratni.
A közismert és elfogadott szerzők mellett a legkelendőbb könyvek az úgynevezett sztárok, közéleti személyek, a televíziókból ismert szerzők nevével kiadott kötetek. De egyre-másra jelennek meg politikai témájú könyvek is, gyakran olyan szerzőktől és hangnemben, amit még kézbe sem vesz szívesen az ember - fejtette ki lapunknak Szamosi Istvánné, a Ciceró Könyvstúdió Kft. ügyvezető igazgatója. Míg Bernát Anikó, a Tárki könyvpiaccal foglalkozó kutatója szerint a Harry Potter-könyvek sikere érezhetően nagyobb olvasási kedvet hozott a tinédzserek körében, tapasztalatok szerint más ifjúsági irodalmat is szívesebben vesz kézbe ez a korosztály, addig a főként szépirodalmi és ifjúsági könyveket kiadó ügyvezető aszszony nem tapasztalja ezt a kedvező folyamatot. Éppen ellenkezőleg, látva a Potter-könyvek sikerét, olyan könyvkiadók is elkezdtek gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozni, amelyeknek előtte eszükbe sem jutott. Úgy gondolták, ez a trend, ebből lehet pénzt csinálni. Emiatt felhígult a piac, romlott a minőség.