Mit ígér a Fidesz?

Szomorúan olvastam lapjuk április 7-i számában a Korlátozást ígér a Fidesz címmel megjelent cikket. A Fidesz egyházpolitikai elképzeléseinek fókuszában nem a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. tv. (Ltv.) módosítása áll, hanem a párbeszéd a vallási közösségekkel. Az Ltv. 2001-eshez hasonló, átfogó módosítását nem tartjuk szükségesnek. Ugyanakkor megoldást kell találni a gazdasági céllal alakult álegyházak kiszűrésére (a Hit Gyülekezete nem tartozik ide). Hisszük, hogy az ehhez szükséges apró módosításokat a nagyobb és a kisebb egyházak is támogatnák, hiszen közös érdekük, hogy a gazdasági haszonszerzés látszatát is elkerülhessék. Meggyőződésünk, hogy egy ilyen módosításhoz a mindenkori képviselők kétharmada is megnyerhető.

Tisztelt Szerkesztőség!

Különösen abszurd állítás, miszerint az állítólagos módosítással a Fidesz az őt "nem támogató egyházakkal szemben" lépne fel. A kétharmados törvény garantálja, hogy az egyházügyi törvényhozást büntetőeszközként senki ne használhassa fel.
Nem logikus következtetés, hogy Orbán Viktornak a miniszterelnöki vitán tett megjegyzéséből "logikusan az következne, hogy a konzervatív oldal ma már nem azonos a Fidesszel, hanem a KDNP-vel azonos". Emlékeztetni szeretnék, hogy a konzervatív jelzőt az SZDSZ politikusai ragasztották a Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre, amelynek elidegeníthetetlen joga, hogy magát evvel szemben kereszténydemokrata pártként jelölje. Mindez nem KDNP-vé válását jelenti, hanem az európai kereszténydemokrata táborhoz való tartozást.
A cikk mellett közölt "Tíz kicsi" keretes írás nem elég körültekintő, összesen 12-en voltak jelen a találkozón.
Az egyházak politizálásával kapcsolatban csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy mindig a "történelmi egyházakat" bírálják a politikába való beavatkozás vádjával, holott a sérelmezett jelenségek a baloldal mellett mozgósító Hit Gyülekezete esetében is megtalálhatóak. Szerintem minden vallási közösségnek, s azok vezetőinek is joga van állást foglalnia politikai kérdésekben is, ha szükségét látja, akár konkrét politikai irányzatot is megnevezve. Ha valamely politikai mozgalom, párt olyan intézkedésekre készül, melyek életellenesek, akkor tiltakozni kell ellene. Ha valaki pártplakáton elferdíti, ellenkezőjére fordítja a keresztények imádságát, a miatyánkot, mint azt az SZDSZ tette, amikor a saját országa eljövetelét hirdette, akkor azt vissza kell utasítani. Nem tudom, keresztény gyülekezet tagjai hogyan szavazhatnak ilyen pártra?
Sajnálattal vettem tudomásul, hogy megkérdezésem nélkül írtak rólam (is) súlyos, a tényeket elferdítő bírálatot. A jövőben szívesen állok rendelkezésükre a Fidesz egyházpolitikájával kapcsolatos kérdésekben.

Budapest, 2006. április 18.

Köszönettel: Balog Zoltán, református teológus, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója

Tisztelt Balog Úr!

Köszönjük, hogy utólag is segített értelmezni a Hold utcai református templomban megtartott egyházpolitikai fórumon elhangzottakat. Örülünk, hogy Ön sem vitatja: munkatársunk (aki részt vett a nyilvános fórumon) pontosan idézte cikkében a hozzászólókat. Köszönjük a "Tíz kicsi" című keretes írásunkhoz is a pontosítást. Nem volt szándékunkban senkit sem kihagyni: az információ a fidesz.hu honlapról származik, ahol a Fidesznek az MTI-hez elküldött közleményét idézik. A fidesz.hu-n azonban lapzártánkkor (április 25-én) is az szerepel, hogy Orbán Viktor pártelnök úrral a választások első fordulója előtt tíz kisegyház - a baptista egyház, a metodista egyház, a Szabad Keresztény Gyülekezet, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség, az Őskeresztény Gyülekezet, az Agapé Gyülekezet, a Salom Gyülekezet, a Budai Autonóm Gyülekezet, az Üdvhadsereg, valamint a Mahanaim Gyülekezet - vezetőjével találkozott. Végül: a Hetek mindig is azt szorgalmazta, hogy az egyházak szabadon beszélhessenek társadalmi, politikai kérdésekről, és képviselhessék meggyőződésüket, mi szolgálná szerintük a "város jólétét". Éppen azt kritizáltuk, amikor valaki úgy tette, mintha nem is tenné - a szerk.