Vissza a tartalomjegyzékhez

Tóth Tamás
Élet Csernobil után
Beszélgetés Elena Filatova természetbúvárral

1986. április 26., egy óra huszonhárom perc: a csernobili atomerőmű 4. reaktorblokkjában robbanás történt, amelynek következtében nagy mennyiségű radioaktív anyag jutott a légkörbe. A lakosság evakuálását azonban csak másnap délben, azaz csaknem harminchat órával a baleset után rendelték el hangosbemondón.
Csernobil az emberiség történetének egyik legsúlyosabb technológiai katasztrófája, amelynek a hatásait ma sem ismerhetjük pontosan. Az azóta eltelt húsz év alatt az ukrán város és környéke teljesen elnéptelenedett.
A radioaktív természet nyugalmát csak Elena Filatova, egy kijevi lány motorjának hangja zavarja meg.

Mit keresel Csernobilban? Miért jársz ide motorozni, fotózni?
- 1992 óta járok Csernobil területére. Apám atomtudós, innen ered az érdeklődésem. Később kaptam egy motort, és elkezdtem járni az üres utakat, városokat és falvakat. Jó hely, mert nincsen rendőrség, nem kell félnem, hogy elütök egy gyalogost, vagy összeütközöm egy autóval. Ez egy Szovjetunióból fennmaradt radioaktív sziget néhány omladozó házzal, illetve az azok tetejét és belső részét ellepő növényzettel. Sok állat van errefelé: farkasok, vaddisznók, rókák, mezei nyulak és más állatok... A radioaktív szennyeződés ma már nem elég erős ahhoz hogy megölje a természetet, de eléggé erős, hogy emberek ne éljenek a környéken.
Nem veszélyes hely? Milyen erős most ott a sugárzás?
- Csernobil hatását gyakran hasonlítják az atombomba hatásához. Számítások szerint a robbanáskor legalább hússzor annyi radioaktív anyag került a levegőbe, mint a Hirosimára és a Nagaszakira ledobott atombombák együttes hatásaként. Ma a szarkofágon belül és a reaktor körül a legerősebb a sugárzás, ott nyolcszáz radioaktív temető van, ahol elhelyezték a katasztrófa után otthagyott technikákat, ruhákat és egyéb eszközöket. Jelenleg az új védőburok építési munkálata folyik, ez várhatóan 2008-ig tart. Ez utánra tervezik a régi építmény instabil részeinek lebontását. Az új burkolat élettartama a tervek szerint száz év lesz, ezalatt kívánják a reaktorból kivonni és biztonságos tárolókba elhelyezni a radioaktív fűtőanyagot tartalmazó masszát is, amely a katasztrófa idején alakult ki.
Csernobil többi területén a sugárzás mértéke annyira lecsökkent, hogy bárki nyugodtan ellátogathat oda, anélkül hogy bármilyen veszély fenyegetné az egészségét.

Úgy tudom, hogy a környéken laknak még néhány száz fős közösségek...
- A mai napig körülbelül háromszáz ember él a harminc kilométeres lezárt területen. Ezek azok az öregemberek, akik visszatértek otthonukba, hogy életük hátralevő részét itt éljék le, és hogy itt is haljanak meg, akár a radioaktív sugárzás, akár a koruk miatt. Rajtuk kívül nagyon sok ember él a szennyezett harminc kilométeres zóna közelében, a legtöbben Belorusszia területén laknak.
A sugárszennyezés következtében eddig - ukrajnai hivatalos adatok szerint - 3,3 millió embert ért egészségkárosodás. Az ENSZ Atomenergia Ügynökségének jelentései szerint közel hatmillió ember él ma is szennyezett területen.
Milyen az úgynevezett szellemváros? Lakik ott valaki?
- A szellemváros, más nevén Pripjaty négy kilométerre van a reaktortól. Senki sem lakik ott. A hajléktalanok a reaktortól harminc-ötven kilométerre lévő elhagyatott városokban és falvakban élnek. A szellemváros teljesen be van nőve növényekkel, nagyobb esélyed van találkozni egy mezei nyúllal, mint emberrel. Húsz éve nem lakik ott senki sem, és nem biztonságos bemenni oda, mert a házak nem voltak sem fűtve, sem felújítva, az eső és a szél pedig folyamatosan pusztítja és rombolja azokat. Szerintem néhány év múlva a szellemvárosból nem marad semmi.
A 4-es reaktoron kívül, amelyik felrobbant, a többi reaktor még mindig működik? Nem félnek egy esetleges újabb katasztrófától?
- A 3-as reaktor egészen 2000-ig dolgozott, azóta azt is bezárták. Most Csernobilon kívül Ukrajna másik tizenegy atomreaktort fog építeni, hogy több elektromos energiát termeljen, amit majd tud exportálni. A kormányunk a befolyt pénzből akarja korszerűsíteni és fejleszteni az egészségügyet.
Mikor lehet erre a vidékre visszaköltözni?
- Semmi sem változott Csernobilban, és nem is fog néhány száz évig. Az emberek körülbelül ötszáz év múlva térhetnek vissza ide. A szarkofágok még százezer évig lesznek radioaktívak.
Változást a Csernobil előtt lévő helyeken, úgy ötven-hetven kilométerre a reaktortól lehet észrevenni. De ezek a változások negatívak, mert az emberek folyamatosan mennek el ezekről a helyekről, annak ellenére, hogy biztonságosak. A régió infrastruktúrája összeomlott, nincs munka, és nincs semmi, ami vonzó lenne a fiataloknak.
Mit gondolsz az egész katasztrófáról?
- Amikor látom, hogyan épülnek újra a nukleáris erőművek szerte a világon, tudom, hogyan fog kinézni a bolygónk a jövőben. Csernobil az utolsó figyelmeztetés lehetett volna az emberiségnek, hogy ne történjen még egy hasonló dolog soha többé.