Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Csillag
Siloámtól a Templomig
Kétezer éves főutat találtak Jeruzsálemben

Jeruzsálemben a Dávid városa körüli ásatások során újabb izgalmas felfedezéseket tettek az elmúlt héten. Izraeli régészek ezúttal azt a főutat találták meg, amely Dávid városából a Templom-hegyre vezetett a Heródes-kori templom ideje alatt. A kétezer éves utat a Siloám tava mellett fedezték fel, melynek vize a közeli Gihon-forrásból származik. A hatszáz méter hosszúságú út másik végét már korábban megtalálták a Templom-hegynél.


Jeruzsálem: már háromezer éve is az ország központja volt

AJerusalem Post március végi beszámolója szerint a most felfedezett út a Siloám tavát kötötte össze a Templom-heggyel, és feltehetőleg több tízezer ember használta. Különösen a zsidó ünnepekkor Jeruzsálembe érkező zarándokok jártak ezen az úton, akik, mielőtt felmentek volna a Templom-hegyre, megtisztulásuk végett a Siloám tavában merítkeztek meg.
Eli Shukrun izraeli archeológus elmondta, hogy az út azt támasztja alá, hogy mind a templom, mind pedig a Siloám tó központi szerepet játszott a város életében abban a korban. ( Hetek, 2005. augusztus 12.) Az épületmaradvány mellett Dávid és Salamon korából származó agyagcserepeket és a Jeremiás könyvében említett tisztviselő, Júkál (Jeremiás könyve 37. fejezet 3. versszak) kormányzati pecsétjét vagy bulláját is megtalálták. Az épület feltárását vezető izraeli régész, Eilat Mazar az óriási épület alapkövét fedezte fel. Ezen kívül a vaskor első fázisából származó maradványokra is bukkantak.
Egy hónappal ezelőtt pedig egy lépcsősort fedeztek fel, mely egy, a kananeusi időszakból, körülbelül i. e. 1850-ből származó megerősített medencéhez vezetett le. A medence, mely sokak szerint a Bibliában említett "felső tónak" felel meg, szolgált helyszínül az asszír hadvezér, Rabsaké fogadásának, aki Jeruzsálem lerombolásával fenyegetőzött Ézsaiás próféta, illetve Ezékiás király ideje alatt. (Ézsaiás könyve 36. fejezet 2. versszak). A lépcsősor mellett több száz ősi pecsétet és bélyeget találtak, melyek valószínűleg az időszámítás előtti kilencedik századból származnak.
Ezek a felfedezések a Jeruzsálem fölötti vitában is döntőek lehetnek, mivel némely palesztin, például annak idején Jasszer Arafat is, azt állította, hogy Jeruzsálem zsidó eredete csak egy mítosz, melyet a zsidók a "megszállás" igazolására találtak ki. Szintén jelentős szerepe lehet a feltárásoknak a város múltbeli szerepének megítélésében, ugyanis a régészek között is vita folyt arról, hogy Jeruzsálem csupán egy átlagos, egyszerű dombra épült város volt, vagy komoly központi szereppel rendelkezett a térségben.