Szlazsánszky Ferenc
Lenullázva
Kovács Attila esete a polgári kormánnyal

Máig nem érti az egykori MLSZ-elnök, mivel vívta ki a hatalom ellenszenvét. Bár hosszú évek után minden vádpont alól felmentették, vállalkozásai és magánélete is csődbe jutott.
Érti már, mi történt Önnel?
- Máig nem tudom pontosan. 1998 februárjában választottak az MLSZ elnökévé, s mint közismert, tavasszal a Fidesz nyerte meg a választásokat. Örültem, mert azt gondoltam, ez egy olyan kormány lesz, melynek miniszterelnöke szereti a futballt, és a magyar focinak ebből előnye fog származni. A leendő sportminiszter - azért volt csak leendo, mert nem tudott lediplomázni - bejött hozzám a Népstadionba, és egy éjszakán keresztül beszélgettünk. Deutsch Tamásnak hívták az urat, és azt mondta, úgy tudja, 480 millió forintot adtam az MSZP választási kampányára. Mondtam neki, Tamás, ez kizárt, ha adtam volna, most nem ülsz itt. A beszélgetés arra hegyeződött ki, hogy én baloldali vagyok-e, kivel értek egyet, kivel nem, amit furcsálltam, mert azt vallom, hogy egy szövetségnek nem e szerint, hanem a szabályzata szerint kell működnie. Úgy váltunk el akkor, hogy ha bármi baja van a Fidesznek a személyemmel, én nem kívánok az útjukban állni. Szóljanak, és megfelelő szakmai indoklással lemondok az MLSZ vezetéséről.

Hogyan fogadta Deutsch Tamás az ajánlatát?
- Azt mondta, két hét múlva viszszatérünk rá, és nagyon köszöni a felajánlást. Eltelt két hónap, és bár nem szóltak, hogy menjek a fenébe, de minden cselekedetük arra utalt, hogy nemkívánatos személy vagyok.
Milyen megnyilvánulásra gondol?
- 98-ból még csak apróbb mozzanatokra, például a portugálok elleni válogatott mérkőzésen történtekre. A Népstadion kormánypáholyában foglalt helyet a portugál közlekedési miniszter, a portugál sportminiszter, különbözo vezető beosztású emberek és én. A Fidesz vezeto politikusai Orbán Viktorral az élen velünk szemben, a stadion túloldalán nézték a meccset. Amikor a szünetben be akartam menni a csapathoz, nekem, az MLSZ elnökének elállták az utamat, mondván, a miniszterelnök úr van benn a csapatnál.
Mikor fordultak komolyra a dolgok?
- Deutsch Tamás 1999 elején felfüggesztette az MLSZ felügyelőbizottságát, az elnökséget és az elnököt. Bármilyen furcsa, de ha nem tette volna, én mondtam volna le. A felfüggesztésünk módja azonban megváltoztatta a gondolkozásomat: azt mondtam, hogy a magyar labdarúgó-társadalom és a demokratikusan megválasztott elnökség jogaiért a legmeszszebbmenőkig küzdeni fogok. Meggyőzodésem, ha akkor szépen csendben a háttérbe vonulok, a kutya nem foglalkozik velem. De az volt a célom, hogy a felügyelőbizottság és az elnökség is visszakerüljön a helyére. Ez '99 májusában meg is valósult. Kénytelenek voltak bennünket visszahelyezni.
Mivel indokolták a felfüggesztésüket?
- Kirívó bűnöm az volt, hogy az MLSZ-irattárban rendetlenség van. A másik, hogy az adományként kapott tízezer esőköpenyt és tízezer futball-labdát ingyen szétosztottuk a kluboknak. De az MLSZ-szel és a mi munkákkal szemben lefolytatott vizsgálatok is megmosolyogtató eredménnyel végződtek.
Úgy emlékszem, nemzetközi téren is kiálltak Ön mellett.
- Igen. Azért is mentem ki a FIFAhoz, mert már olyan hírek keringtek, hogy hamarosan letartóztatnak, mert bűncselekményeket követtem el, loptam, csaltam. Bár letartóztatásra nem került sor, miután látták, hogy sportvezetői minőségemben nem tudnak fogást találni rajtam, elkezdtek az üzleti dolgaimmal foglalkozni. '99 februárjában az összes cégnél, amelyek a tulajdonomban voltak, vagy közöm volt hozzájuk, APEHvizsgálatok indultak.
Hány vizsgálat indult?
- Két fő vizsgálat. Akkor két cégem volt, a Kovács Acél- és Fémszerkezet Készíto Részvénytársaság, amit 1991-ben alapítottam, és volt egy Canyon Wheel Rt. nevű cég, amit 1997-ben két olasz és egy svájci céggel közösen hoztunk létre.
Tizennyolc vádpontot hoztak fel ellenem és a felnőtt fiam ellen, házkutatást rendeltek el a lakhelyemen. Én nem voltam otthon, csak a hetvennyolc éves édesanyám, amikor megérkeztek a fekete autók. Kipattant belőlük tizenkét úriember, és már jöttek is be a házba. Anyukám azt sem tudta, mi történik, minden iratot összeszedtek, mindent lefényképeztek. És ez idő tájt történt egy betörés is a lakásomban, azzal a bizonyos kazettával kapcsolatban.
A kazettaügyre már nem mindenki emlékezhet...
- Még az APEH-vizsgálatok előtt, de már abban az idoben, amikor az MLSZ-nél felfüggesztettek, az olimpiai bajnokok egyik összejövetelén megkérdeztem Deutsch Tamást, hogy Tamás, ezt most miért csináljátok, hiszen megmondtam, ha útban vagyok, elmegyek, szóljatok. Deutsch közölte, hogy gazdasági vizsgálatokkal fognak tönkretenni. Ettol annyira ideges lettem, hogy odamentem az ott beszélgető Gyárfás Tamáshoz és Kuncze Gáborhoz, és elmondtam nekik, hogy Deutsch megfenyegetett, de felvettem magnóra. A hír azután elterjedt a sajtón keresztül. Meggyőződésem, hogy amikor betörtek hozzánk, a kazettát keresték. De nem találták.
Mibol gondolja, hogy a kazettát keresték?
- Abból, hogy semmit nem vittek el, pedig volt otthon készpénz, ékszerek, műszaki berendezések.
És elmondok még egy esetet, hogy érzékeltessem, milyen módszerekkel dolgoztak: 1998 májusa környékén pályázatot írtunk ki az NB I-es bajnokság beléptető rendszerére. A pályázatok értékelése előtt egy nappal megjelent az irodámban három úriember, egyikük Baróti Lajos bácsi unokája. Elmondták, ők is szeretnének indulni a pályázaton. A beszélgetés végén leraktak elém az asztalra tízmillió forintot azzal, hogy ha ők nyerik meg a pályázatot, nem lesznek hálátlanok. Én azt feleltem, tegyék el a pénzt, adják be a pályázatukat, s ha az a legjobb, ők fognak nyerni. Néhány hónap múlva láttam viszont Baróti Lajos unokáját, amikor Deutsch berendelt a sportminisztériumba, legnagyobb megdöbbenésemre kiderült, Baróti unokája a személyi titkára. Akkor átvillant az agyamon, hogy ennyire piszkos módszereket ritkán láttam alkalmazni, hiszen abban a pillanatban, hogy elfogadtam volna a tízmillió forintot, vittek volna a börtönbe.
Visszatérve a történtek eredeti fonalához, hogy alakultak a gazdasági vizsgálatok?
- A cégeimmel együtt gyakorlatilag ellehetetlenítettek. Az APEH szinte minden beszállítómhoz elment, ahhoz is, aki a munkásruháimat vagy a függönyöket tisztította, és megbüntették hétszázezer forintra, mert több mosószert használt fel a ruhák mosásához, mint kellett volna. Gondoljon bele, mindenkinél találtak hibát, és ki az, aki ezek után szóba mert állni velem? Mindenki megijedt, mindenkinek "büdös" voltam. Az egyik legnagyobb vevőmet az anyacége felhívta Németországból, hogy amennyiben nem csinálok valamit, minden munkát elvisznek tőlünk, mert nekik nem hiányzik, hogy velem foglalkozik a média.
Mekkora anyagi kárt okozott Önnek a vizsgálatsorozat?
- Korábban a Kovács Rt. árbevétele éves szinten két-három milliárd forint volt - azért mondok ilyen tág határokat, mert ez mindig sok tényezőtől függött -, itt egy személyben voltam tulajdonos. A Kovács Rt. megszűnt, végelszámoltak. Ezen túl 3 millió dollárt veszítettem készpénzben, amit egy beruházás előlegeként kifizettem a gépszállítóknak, és amit soha nem kaptam vissza. Azután éveken keresztül fizetnem kellett azért, mert nem tudtam leszállítani az árut. Gyakorlatilag elveszítettem mindenemet. A családi életem tönkrement, a feleségem a három kislánnyal itt hagyott, mert nem bírta a feszültséget.
Milyen eredményt hozott a jogi eljárás?
- 2002-ben tartották az első bírósági tárgyalást, a választásokat követően. A tárgyalás előtt az ügyész visszavont a fiammal szemben minden vádpontot, velem szemben a tizennyolcból tizenhetet. Egy vádpont maradt meg, egy áfacsalás, ami alól 2004 februárjában a Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában jogerősen felmentett. Mindvégig bíztam a független magyar bíróságban, ennek ellenére nem vagyok meggyőződve arról, hogy ha a Fidesz maradt volna kormányon, ugyanígy alakul a történet.
A felmentő ítélet óta találkozott Deutsch úrral?
- Nem, viszont sok fideszes politikussal beszélgettem: mindannyian elítélték, ami akkor történt, de ők sem tudják, miért történt.
Önnek van valamilyen elképzelése?
- Szerintem én voltam a kísérleti nyúl, akin az akkori kormány megmutatta, hogyan kell valakit kinyírni. Az én esetemet követően számtalan intézmény vezetője önmagától háttérbe vonult. Velem gyakorlatilag példát statuáltak.
Kért elnézést Öntol valaki is ?
- Nem, de nem is vártam. Az idő sok mindent begyógyít, mégis azt mondom, ami megtörtént, azt nem szabad elfelejteni.