Még egy hét és választunk.
A választás bizalom megelőlegezése és ítélet egyszerre. Arról szeretném meggyőzni az olvasót, hogy a rendelkezésére álló két szavazattal a két jelenlegi kormánypártot támogassa: listán az SZDSZ-t, egyéniben az MSZP jelöltjeit.
A választási plakátok erdejében, a minden hírcsatornáról áradó politikai hírek között, az egyre szélsőségesebb és durvább közlemények hallatán sem szabad elfeledkezni arról, hogy választani jó. A demokráciában a választás joga a polgárok kezébe adja a hatalmat, annak eldöntésének jogát, hogy négy éven keresztül ki kormányozza az országot.
|
Két szavazat a két jelenlegi
kormánypártra: listán az
SZDSZ-re, egyéniben az
MSZP jelöltjére
|
A szempontok
Amikor valaki szavaz, egyszerre két döntést is hoz: kiválasztja azt a pártot, illetve politikust, amelyet, illetve akit támogatásáról kíván biztosítani, ugyanakkor az összes többi indulót ezzel a döntéssel el is utasítja. A választás ilyen módon a polgárok ítélete. Aki szavaz politikai szempontok alapján megítéli az egyes politikai szereplők tevékenységében a rosszat, és azt elutasítja, azt a politikai erőt pedig, amelyet szavazatával támogat, bizalmáról biztosítja.
Azok a pártok és politikusok, akik a választáson indulnak, azt szeretnék elérni, hogy minél több szavazó biztosítsa őket bizalmáról, és minél kevesebben utasítsák el őket.
Amikor szavazunk nem szabad hagyni, hogy hangulatok vagy indulatok diktálják döntésünket. Nem szabad hagyni, hogy a politikai kampányfogások arctalan és akarat nélküli masszaként tereljék a választókat az urnákhoz (ahogy József Attila 1937-ben írta Hazám című versében "mint állatot terelni értik, hogy válasszon bölcs honatyát"). A döntés négy évre (Mikola István Fidesz alkancellárjelölt szerint húsz évre) eldönti sorsunkat, meghatározza életfeltételeinket, irányítja gondolkodásunkat.
Szavazóként azt kell mérlegelnünk, hogy személyes sorsunk, családunk, illetve azon közösség, amelynek részei vagyunk, kinek szavazhat bizalmat, és kit utasít el. Mindkét döntést a politikai tettek, és nem a szavak alapján kell megtenni.
A jelenlegi választás viszonylag egyszerű képet mutat, nyár elején vagy a Fidesz-KDNP képviselői alkotnak kormányt, vagy a jelenlegi koalíció pártjai. A választások előtti utolsó adatok szerint, ha csak a két nagy párt jut be a parlamentbe, akkor a jobboldal alakíthat kormányt, ha az SZDSZ is bejut, akkor a jelenlegi koalíció pártjainak lesz kormányalakító többsége.
Jobb vagy bal
Fidesz kampányának kezdetén azzal a szlogennel indított: "Vannak hibák, amelyeket nem akarunk újra elkövetni." Az elmúlt hónapokban hiába vártuk, hogy kiderüljön, hogy mely hibákat nem akarnak újra elkövetni. Nem derült ki, hogy például az Orbán-kormány megosztáson, megbélyegzésen és kirekesztésen alapuló egyházpolitikájával akarnak-e szakítani? Semjén Zsoltnak ugyan volt egy fél mondata lapunkban (Pengeváltás, hangnemváltás. Hetek, 2005. november 25.), amely arra utalt, hogy igen, ezt a fél mondatot azután tettek és nyilatkozatok sorozata cáfolta. Semjén legutóbbi megnyilatkozásai azt bizonyítják, hogy a csupán a Fidesz által mesterséges megtermékenyítéssel életben tartott KDNP semmit sem tanult és semmit sem felejtett. Ugyanazokra a hazugságokra és torzításokra akarják alapozni egyház-politikájukat, mint 1998 és 2002 között. Ennek lényege, hogy majd ők eldöntik, hogy ki az igazi egyház és ki nem. Már most látható, hogy szerintük igazi egyház az, amely támogatja a Fideszt, ahogyan azt több nagy és kisegyház meg is teszi (erről bővebben a 12-13. oldalon). Ezek a támogató nyilatkozatok részint az "erkölcsi értékekre", mint az "élet és a család védelme, az ifjúság nevelése, a munka becsülete, az emberi személy méltóságának a tisztelete", részint az adott egyház, mint intézmény érdekeire hivatkoznak. Az "erkölcsi értékek" kétségtelenül bibliai gyökerekből táplálkoznak, azok többnyire a tízparancsolat második kőtábláján szereplő parancsolatok. Azok az egyházak azonban, amelyeknek a tízparancsolat első kőtáblája is fontos, nem tudják "a magyarok a világ engesztelő népe" programot támogatni.
A Magyar Vizsla-ügyben elkövetett füllentések, az adatlopás során elkövetett arcátlanságok, a kalocsai MDF-jelölt megzsarolása során elhangzott kijelentések, a programalkotó kongresszuson elhangzott Mikola-beszéd, amely a határon túliak szavazatával húszéves Fidesz hatalmat vizionált, nem a mérleg "bizalom" serpenyőjébe gyűjt érveket.
Két párt kevés
"Inkább hatezer szoci, mint egy büdös SZDSZ-es." - mondta Bayer Zsolt, Orbán Viktor rendezvényeinek rendszeres meghívottja Hódmezővásárhelyen. Érdekes gondolat, sajátos áthallás. Magam többször hangoztattam kritikus véleményemet az SZDSZ-ről. 2002-ben kiléptem abból a pártból, amelynek alapító tagja, tizenkét éven keresztül országgyűlési képviselője és több mint egy évtizedig egyik vezető politikusa voltam. Nemrég arról írtam ezeken a hasábokon, hogy az SZDSZ-nek nagy megújulásra van szüksége. (2006 rajtuk múlik. Hetek 2006. január 20.) Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy Csurkától kezdve Bayeren keresztül Semjén Zsoltig, mindenki az SZDSZ-t akarja kiszorítani a közéletből. Azt a pártot, amely - szemben Csurka és Semjén pártjával - eddig négy választáson tudta elegendő szavazó bizalmát megszerezni a parlamentbe jutáshoz. Semjén Zsolt szerint: "ideje volna, hogy az SZDSZ egyszer s mindenkorra eltűnjön a hazai politikai életből" - ezt az a politikus mondja, akinek pártja 1994 óta nem tudott önálló erőként annyi szavazatot szerezni, hogy bejusson a parlamentbe. (Az sem közömbös, hogy bár az SZDSZ soha nem értett egyet a KDNP-vel, soha nem követelte a KDNP "eltűntetését" a hazai politikai életből.)
Számomra, mint hívő ember számára fontosak az erkölcsi értékek, de a történelem arra tanít, hogy az emberek erkölcsét állami eszközökkel, törvényekkel, hatalmi erővel nem lehet megváltoztatni. A jobboldal politikusainak érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy azokban az európai országokban, ahol a KDNP testvérpártjai az elmúlt évtizedekben döntő szerepet játszottak - mint például Olaszországban - az erkölcsi állapotok semmivel nem jobbak, mint nálunk. (Olaszország a kelet-európai prostituáltak egyik legnagyobb felvevőpiaca, a pornóipar egyik fellegvára, a maffia otthona, ahol a jobboldali politikusok által gyakran emlegetett melegfelvonulásokon sokkal nagyobb tömegek vesznek részt, mint Budapesten.)
Korábbi véleményem és kritikám fenntartásával most mégis azt mondom, hogy ha egy pártot ennyire ki akarnak szorítani, akkor én az ő listájukra szavazok, és erre buzdítok mindenkit. Az SZDSZ bejutása megakadályozza a kétpártrendszer bebetonozódását. Amennyiben a szabaddemokraták elérik az öt százalékos küszöböt, nagyságrendekkel megnő az esély arra, hogy folytatódjon az a kormányzás, ami tettekkel bizonyította, hogy elutasítja a kirekesztést és a megbélyegzést.