Szobota Zoltán
Könnyen lehet sikersztori
Interjú Fekete Jánossal, az MNB egykori elnökhelyettesével

Hogyan élte meg Sólyom László köztársasági elnök március 15-ei udvariatlanságát?
- Nem nagy ügy, el van felejtve. Köztudott, hogy mi nem kedveljük egymást. Egyébként egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 90 százaléka elítélte Sólyom úr viselkedését. 
Az ország eladósodását az Ön nevéhez köti a jobboldal, és ezzel igyekeznek riválisukat kriminalizálni a választók előtt. Hogy néz ki a helyzet az Ön szemüvegén keresztül?
- Mikor a háború után a Nemzeti Bankba kerültem, akkor a kassza üres volt, az ország szét volt bombázva, és a világtörténelem legnagyobb inflációját éltük. Semmilyen tartalékkal nem rendelkeztünk a talpra álláshoz. Akkor azt mondtam, hogy két út van: vagy megpróbáljuk saját erőnkből felépíteni az országot, legjobb számítások szerint is huszonöt-harminc év alatt, vagy hitelt veszünk fel. Ebben a kérdésben nagy vita volt. Vállaltam, hogy jó feltételekkel szerzek hiteleket, és ha azt okosan használjuk fel, akkor drámaian lerövidíthető az újjáépítés, és nem kínozzuk egy emberöltőn át a lakosságot. Hogy sikerült az elképzelésem, és a romokból új ország épült, azt még az 1990-es rendszerváltás első miniszterelnöke, a néhai Antall József is elismerte, mikor egy nemzetközi konferencián azt állította, hogy egy jól működő országot vett át.

Fotó: Somorjai László

Mégis számtalan elmarasztaló nemzetközi minősítést kapott és kap az ország. Megszűntek már hitelezőink fenntartásai? 
- Abban a nehéz időszakban a nemzetközi piacon hazánk arról volt híres, hogy pontosan fizet. Egy napot nem késtünk soha, és vissza is fizettünk mindent, amit kellett. Ma ezért hitelképes Magyarország. A finnekkel együtt mi vezetjük az erről szóló statisztikákat. Becsapják az embereket azok, akik bizonyos nemzetközi minősítések alapján azt állítják, hogy zavar van, és gyengült a forint.
Akkor miért kongatják a vészharangot a jobboldali politikusok a Magyar Nemzeti Bank vezetésével karöltve?
- Választás van. Az ellenzék nagy kárt okoz az ország nemzetközi tekintélyének azzal, hogy az európai vezetőket félretájékoztatva állítják: a csőd szélén állunk. És a Magyar Nemzeti Bank is - ahol negyven évig voltam főnök - nemrég jelentette fel hazánkat egy könyvelési vita miatt Brüsszelben. Ehhez nincs joguk. Ha engem a világ minden tájáról felhívnak a bankszféra legmagasabb köreiben dolgozó barátaim, és megkérdik, hogy mi újság nálunk, kénytelen vagyok azt mondani nekik, hogy a rossz hírek egyetlen embertől származnak.
De honnan tudjam én laikusként, a bankárok számvitáját hallgatva, hogy kinek van igaza?
- A tényekből. Melyek azok a számok, amelyek eldöntik, hogy egy ország helyzete milyen? Az első, hogy mennyi tartaléka van. Magyarországnak 20 milliárd dollár tartaléka van. Az ország exportja évi 11 százalékkal nő, tehát az áru, amit gyártunk, eladható külföldre. Emberemlékezet óta nem volt ilyen alacsony az infláció, mint most, és 50 milliárd dollár jött be hozzánk külföldi befektetőktől. Az unióhoz nemrég csatlakozott tíz országból hazánk az első az egy főre jutó befektetett tőke vonatkozásában. 
Számomra felfoghatatlan, hogy egy ilyen nagyszerű helyzetből csak azért ne tudjunk maximálisat profitálni, mert bizonyos politikusok személyes ambíciói ezzel ellentétesek. Hatvan éve a bankszakmában dolgozom, és a számok ismeretében felelősséggel állíthatom, hogy az ország az elmúlt ezer évben nem volt ilyen szerencsés helyzetben, mint most. Ha ezt jól kihasználjuk, akkor nagyot léphetünk előre Európában.
Megismételhető lenne az ír csoda?
- Pontosan. Az írek tizenöt év alatt ismerték fel a lehetőségeiket, nekünk elég lenne három év is a kitöréshez. Kapaszkodjon: hét éven keresztül évente 900 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapunk az uniótól, melyhez a saját forrásainkat társítva évi 1500 milliárd forinttal gazdálkodhatunk. Ha ennyi - tulajdonképpen ingyen - pénzt ebbe a kis országba beleteszünk, akkor itt csodát lehet művelni. Emellett a magyar delegációnak sikerült elérnie Brüsszelben, hogy ennek a mérhetetlenül nagy összegnek a felhasználhatósága szélesebb körű legyen. Például nemcsak autósztrádát építhetünk belőle, hanem mellékutakat is. Erre azt mondani, hogy Európán kívül is van élet, nagyon komoly felelőtlenség. Ezért gondolom, hogy a mostani kormánynak kéne továbbvinnie, amit már elkezdett.
A minap egy tévéadásban elkezdte felsorolni azt az öt területet, amelyre hazánknak érdemes kölcsönt felvenni, de sajnos a műsoridő szűknek bizonyult, hogy befejezhesse. Nagyon kíváncsivá tett.
- Minden ország ott fejlesszen, ahol valamiben jobb, mint a többiek. Mi az, amiben Magyarország különleges? Az egyik a földrajzi fekvésünk, amit egy Árpád nevű úrnak köszönhetünk. Olyan szerencsésen talált megállni, hogy megkerülhetetlen tranzitországgá tette hazánkat. Ehhez autósztráda, hidak, kommunikációs eszközök kellenek. Másfelől sehol a világon nem található ilyen kis területen ennyi gyógyvíz. Csaknem ötszáz forrásról tudok, melyek mindenféle emberi betegség kezelésére alkalmasak. Erre kötelező gyógyturizmust építeni, és ne feledjük, mához tizenöt évre a víz sokkal értékesebb lesz, mint az olaj. Ide kapcsolódik, hogy melegvizes forrásaink hőenergiáját még a mezőgazdaságban is hasznosíthatnánk, például melegházak fűtésére. Negyedszer: ilyen ízű gyümölcsök és zöldségek, mint a mieink, sehol a világon nincsenek. Lehet, hogy a kalifornai őszibarack négyszer akkora, mint a magyar, de meg sem közelíti annak zamatát. Nekünk tehát nem gabonaexportőrnek kellene lennünk, hiszen kikötők híján úgysem tudjuk eladni a többletet, hanem mondjuk a zöldségeinkkel válhatnánk versenyképessé. Az ötödik adottság pedig, hogy a magyar egy nagyon tehetséges nép, főleg azért, mert sokféle náció keveréke él ebben az országban. Ez nem érdem, hanem tény. Az informatika, a számítástechnika vagy a gyógyszeripar olyan területek, amelyekben a magyar szellem kiemelkedőt alkotott. 
Miért menekülnek mégis külföldre a magyar tehetségek?
- Ha megbecsülnénk őket az oktatásban és a kutatásfejlesztésben, nem hinném, hogy szétszóródnának a nagyvilágban. Fenti adottságainkhoz tehát ma könnyen lehet pénzt szerezni, és valamennyi sikersztorivá válhatna. Ráadásul a munkanélküliség problémája is csökkenne, mert a kis- és középvállalatok fejlesztésével magyar munkaerőt lehetne helyzetbe hozni. n