Róth I. Zsófia
Munkahelyi stressz

Az Európai Unióban negyvenmillió munkavállalót érint az egészséget súlyosan károsító stressz. Az ebből fakadó egészségügyi kezelések évente húszmilliárd eurós költséget jelentenek. 

A negyvenes évei derekán járó Tamás éveken át építőipari vállalkozóként kereste kenyerét. "Az építőiparra jellemző körbetartozások miatt állandó stresszben éltem, hiszen a munkatársaim megélhetését én biztosítottam, nekem kellett előteremtenem a munkájukért megérdemelten járó fizetéseket, ami egyre nehezebben ment. Éjszakákat töltöttem ébren, azon morfondírozva, hogyan tudnám megoldani a felmerülő problémákat. Gyötrődésemnek fizikai tünetei is voltak: egyre gyakrabban fájt a gyomrom és a fejem. A tartalékaim elfogytak, a családommal én is napról napra éltem. Végül az egyetlen, általam tisztességesnek gondolt megoldást választottam. Felszámoltam a céget, minden embert kifizettem, és a maradékból egy kevésbé lélekölő vállalkozásba kezdtem." 
A stressz az élet velejárója - Selye János, a stresszelmélet megalkotója szerint az "élet sója" -, amely arra inspirálja az embert, hogy a legjobbat hozza ki önmagából. A probléma ott kezdődik, amikor meghalad egy szükséges szintet, ami egyénenként változó. Kopp Mária orvos-pszichológus szerint szűkebb értelemben azok a helyzetek minősülnek stresszhelyzetnek, amelyeket kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak élünk meg. A tartós űzöttség kimerültséghez, alvászavarhoz, rendszeres fejfájáshoz, depresszióhoz, sőt sok esetben szervi megbetegedésekhez is, például szív- és érrendszeri betegségekhez, fekélyekhez vezethet.
A Kaliforniai Egyetemen végzett kutatások arra is rámutatnak, hogy a két nem különbözőféleképpen reagál a munkahelyén ért stresszre. A férfiak a "fight or flight", azaz "harcolj vagy menekülj" irányelvét követik, míg a hölgyek viselkedését a "tend-and-befriend", vagyis "gondoskodj és barátkozz" forma jellemzi. A férfiaknál a munkahelyi folyamatok feletti kontroll elvesztése a stresszt kiváltó elsődleges ok. A nők leginkább állásuk elvesztésétől félnek.
Krisztina öt éven át egy kis cég ügyvezetőjeként dolgozott, majd a jobb fizetés miatt váltott, s egy multinál helyezkedett el. "Rá kellett ébrednem, hogy bár a feladatom szinte ugyanaz volt, mégsem sikerült beilleszkednem. Rengetegen voltunk, személytelennek és ridegnek éreztem a légkört, s nem tudtam egészséges munkakapcsolatokat kiépíteni. Amikor rádöbbentem erre, fejvesztve rohantam vissza az előző munkaadómhoz. Szerencsém volt."
A stressz általános okaként említhető még többek között a nem megfelelő munkahelyi kommunikáció, a feladat- és felelősségi körök tisztázatlansága, a túlzott vagy egyenetlen megterhelés, a rohammunka, a vezetők stílusa, a nem megfelelő munkahelyi körülmények, mint a zaj, a levegőtlenség vagy a rosszul működő infrastruktúra.
A stressz ellenszere a pirulák helyett a minél kiegyensúlyozottabb életvitel: a hasznos munkavégzés tudata, a tartalmas családi élet, a rendszeres testedzés és a vitaminokban gazdag táplálkozás.