Vissza a tartalomjegyzékhez


Engedünk a 48-ból

- A nevem Pénzéhessy Zsombor. Mint a Forradalom és Szabadságharc Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója örömmel jelenthetem be Önnek, hogy az állami tenderen cégem nyerte el az 1848/49. évi magyar forradalom és szabadságharc rendezési jogát. Annyit tudnia kell rólunk, hogy nem először szervezünk forradalmat. Referenciáink közt szerepel a nemrég kitört bécsi forradalom rendezése és a nagy francia forradalom kivitelezése is - gondolom, ez utóbbi az Ön figyelmét sem kerülte el. Minden készen áll: a polgármesterrel megegyeztünk a helyszínről, készen vannak a "Le a zsarnokokkal!" kitűzők, a szórólapok, a sajtóhirdetések. Itt van a részletes program, meg a követelések, meg a 12 pont. Pilvax kávéház - szponzori szerződést kötöttünk velük -, Landerer Nyomda: kiemelt támogatónk. Táncsics Mihály kiszabadításának ügyében az Országos Büntetés-végrehajtási Intézet néhány alkalmazottját vesztegettük meg, úgyhogy ez az apró, ámde hatásos jelenet fix pont a tervünkben. A statisztériát modellügynökségen keresztül verbuváljuk.

Rendben. Lássuk a verset! Mi a címe? Nemzeti dal? Jó. ... Stop, kedves poétám! Tisztában vagyok vele, hogy Ön a leghíresebb kortárs költő, én is olvastam azt a versét, a ... Popcorn Jánost.
- Kukorica!
- Ne kukoricázzunk... tehát azért választotta a Forradalom és Szabadságharc Közhasznú Társaság kuratóriuma Önt, mert jól ért az egyszerű ember nyelvén, ami kommunikációs alaptétel. A vers csaknem hibátlan. Néhány piciny módosítás, és a Petőfi-Szendrey Bt. számlájára már utaljuk is a pengőket. Vegyük sorra: "Talpra, magyar!..." Hát minek ez a kirekesztő hangnem? Kell nekünk, hogy a kisebbségi ombudsmann ajánlásokat fogalmazzon meg felénk? És a vége: "...sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak". Ez a pesszimista hangvétel árt az országimázsnak. Írja hát azt, hogyaszongya: unokáink ránk szavaznak... tehát megértett, Petőfi úr?
- Ha azt gondolják is sokan a sakálok, hogy én ilyenre kapható vagyok... hogy a szabadság szent ügyét feladom holmi rongyos pengőkért... hogy sehonnaiak mondják meg, milyen magyar vagyok... arcul köpném magam... mit gondol, mi lesz az Önhöz hasonló, jóllakott bendőjű kutyákkal?
- Sose aggódjon miattam, költőkém! Mindig szükség lesz olyan emberekre, akik megérzik a kormányváltásokat, és tudják, honnan fúj a szél, felkészülnek minden eshetőségre... Apropó: lenne kedve musicalt írni Szerelmem, Haynau címmel?
- kohnbandi -